Niczky-apartman, Kőszeg
Néhány éve készült csak el a Kőszeg hátárában lévő Szabó-hegyen a Béres Építésziroda első munkája, az azóta világszerte ismertté vált Hideg-ház, 2016-ban Hideg Attila máris újabb megbízással kereste meg a tervezőket. Szándéka szerint az egyedi és újító szemléletű tervezők támogatásával szerette volna "kipróbálni magát" egy teljesen más terepen. A komplett felújításra szoruló óvárosi lakás izgalmas terepet szolgáltatott tervezői és kivitelezői szempontból is. "A környezethez nem méltó, 1980-as évek elején történt felújítás nyomaitól gondolatban meg kellett szabadulnunk. Évszázadokat léptünk vissza az időben és megpróbáltuk megmenteni, felidézni a ház értékeit és történetét." - eleveníti fel a kezdeteket Hideg Attila.
Az egyedülállóan egységes és értékes műemléki környezetben található épület történetéről Mentényi Klára kutatómunkája alapján tudhatunk meg részleteket: A várat délről körülvevő árok partján az 1532. évi török ostromot követően kialakított városi telek nyugati oldalán épült fel a 16. században az első, nagy borospincével rendelkező, akkor még földszintes lakóház. Az épületet a 17. század folyamán több periódusban bővítették. 1684-ben már állt a vár felőli hátulsó szoba a mellette lévő boltozatos helyiséggel és egy udvarra nyíló kis pincével. Az önálló lakrészt hamarosan emeletessé alakították át, kívülről támpillérekkel megerősítve a várárokra néző falat. A 18. század folyamán került a Vas megyében több helyen is birtokos, nemesi família, a Niczkyek kezére. Ők a teljes épületet birtokba vették, a hátsó lakrészt azonban időnként "különféle vándorművészeknek és meggazdálkodott iparosoknak" bérbe adták.
A kőszegi vár ellenfalára épült lakás felújítása során állandó lakófunkció helyett vendéglak, egyfajta kibővített és exkluzív hotelszoba jött létre a határozott megrendelői elképzelés és a tudatos tervezés nyomán. "A vendégházak, apartmanok, hotelszobák könnyedségét szerettük volna megjeleníteni a felújítás során. Egyszerű megoldásokat találni, hogy a környezethez méltó, letisztult tereket alkothassunk."
A kétszintes lakás elrendezése rendhagyó. Alagsori része a kicsi privát kertre nyitott, egyfajta kibővített bejáratként funkcionál. Átmeneti tér kint és bent között. Változatos funkciókat egyesít, hiszen egy "kerti nappali", borospince, nyári hűsölő, téli szauna és tároló is található a szinten, mégis legfőbb szerepe a megérkezés hangulatának meghatározásában rejlik. Előbukkannak az évszázados kőfalak, a súlyos boltozatok, apró érdekes részletek, használatiból lett dísztárgyak. El nem árulja, de sejteti, hogy mi vár ránk egy szinttel feljebb.
Az emeleti lakrész 3 fő helyiségre oszlik. Az eredeti alaprajz adottságait kihasználva nappali-háló, étkező-konyha és fürdőszoba különül el egymástól. A terek határai kissé elmosódnak. Nincsenek válaszfalak, nincsenek beltéri ajtók, így kialakulnak bizonyos kedvező átlátások, kapcsolatok. Klasszikus eleganciája részben osztatlanságából, részben tengelyes térszervezéséből adódik.
Északi elhelyezkedése ellenére a lakás benapozása és kilátásai rendkívül egyediek, hiszen három különböző irányba is kitekinthetünk az ablakokon. A megőrzött és egyedi megoldásokkal felújított ablakok a kőszegi belváros nevezetes tornyait keretezik. Kilátás nyílik a Jurisics-várra, a Diáksétányra, a várárokra és a belső várfalra, de szomszédos házak felett felbukkan a Szent Imre és a Szent Jakab templom tornya is.
"A lakás hangulatának eszenciáját az évszázadok során épen maradt, feltárt és konzervált falsávok adják. Minden további új és régi elem másodlagos. Azt szolgálja, hogy a helyi érték érvényesüljön, az elmúlt korok atmoszférája járhassa át a tereket." - így írja le Béres Attila az építészeti koncepciót körvonalazó gondolatokat. A visszafogott, már-már szűkszavú anyaghasználat a megőrzött, konzervált és falfülkeszerűen bemutatott régi falazatot igyekszik a figyelem középpontjába állítani. Jól látható, ahogy a falak "felfelé fiatalodnak". Az egyes rétegek ostromról, tűzvészről, megújulásról beszélnek. Benne vannak a mesteriség és a hozzá nem értés nyomai - az igényesség és a szükség megoldásai egyaránt.
Az új elemek esetén a fehér szín dominál, de a padlóburkolatként használt vörösfenyő a beépített bútorzaton is visszaköszön. "Apró jelekkel, gesztusokkal próbáltuk összefogni a beltér elemeit. Egy ilyen különleges hatású helyen nincs szükség széles gesztusokra, elég egy-egy néma hangsúly." Az alagsor egyenetlen, tökéletlenségükben is gyönyörű boltozataival egyfajta kontrasztot alkot az emeleti szobák steril, hófehér és hibátlan feszített fólia álmennyezete. "Igyekeztünk éles, mégsem harsány határvonalat megjelölni a régi és új elemek között." Ugyanez a visszafogott modernitás jellemzi a fürdőszoba és a konyha kialakítását is.
A különleges tervezési folyamatot a tervező így írja le: "Ott volt az érték a falak között, a vakolat alatt, az elfalazott, elrejtett részletekben. Hideg Attilával a munka minden fázisában egyeztettünk és alakítottuk a terveinket, elképzeléseinket, hogy a legjobb eredményt érhessük el. Új épületek kapcsán szoktuk mondani, hogy a papír sok mindent elbír. Ez itt a másik véglet. Adottságok, kompromisszumok, meglepetések. Abban állt a kihívás, hogy így is valami újszerűt, rendhagyót alkossunk a számunkra eddig ismeretlen műemléki területen."