Generációk L-házban, Komárom
A megbízást egy kisvárosi, kétgenerációs családi ház tervezésére kaptuk. A jó arányú építési telket északon forgalmas főutca, délen meredeken emelkedő domboldal határolta. Arra gondoltunk, hogy a generációk békés egymás mellett élését az biztosítja a legjobban, ha a fiatalok és az idősebbek külön épületszárnyban helyezkednek el, és ezenfelül mindkét lakásnak önálló külső bejárata van. Így jutottunk el az L-alakú konfigurációig oly módon, hogy az egymásra merőleges épületszárnyak védett, barátságos udvart zárnak közre. Az udvarra nyílnak mindkét épületrészben a fontosabb helyiségek, nappalik, étkezők, hálószobák. A nyeregtetős épületszárnyak első látásra akár egyformának is tűnhetnének, de mégis vannak kis különbségek.
Az utcai szárnyban, ahol a fiatalabb generáció él, a tetőtér be van építve, sőt a nappali galériás tere önmagában is kétszintes. Az alsó szinten az étkező, konyha és nappali közös terén kívül egy hálószoba helyezkedik el a hozzá tartozó fürdővel és gardróbbal. Az emeleten a galéria mellett, további szobák, fürdő és gardrób találhatók.
Az udvari szárny padlástere ezzel szemben üres, itt viszont az épület alá van pincézve. A pincében helyezkednek el egyebek között a gépészeti helyiségek, valamint egy nagy közösségi helyiség, ahol a felnőttek ping-pongozhatnak, a kisgyerekek pedig akár futballozhatnak is. Igazi dühöngő, megvédett ablakokkal, és körös-körül faburkolattal. A földszinten található lakás az étkező, konyha nappali tér mellett, hálószobát, gardróbot és fürdőt tartalmaz. Valamennyi szoba a gyepes, fa teraszos udvarra néz.
Kertes házról lévén szó, nagyon izgatott a kint és a bent közötti átmenet kérdése. Ezért szinte a teljes épület hosszában, egy méter széles fedett-nyitott teret alakítottunk ki, amelynek külső síkját helyenként függőleges, fa árnyékolórács határolja. A rács alkalmas arra, hogy növényt futtassunk rá, ekkor zajvédelemre és jobb mikroklíma megteremtésére egyaránt használható. Ezt a képződményt a hagyományos tornác mai átiratának is tekinthetjük. Ennek a puffer térnek a másik funkciója a két épületszárny összekötése. A két épületrész között a máshol kis konzoltető jelentősen kiszélesedik, teret biztosítva ezzel a két lakásbejáratnak.
A lakásbejáratoknál kivételt tettünk, és a jól bevált farács helyett Losonczi Áron fényáteresztő betonjából emeltünk térfalat. A keleti homlokzaton elhelyezett LiTraCon-t egész délelőtt megvilágítja a nap, és ha lemegy, az esti megvilágításhoz kültéri reflektort terveztünk.
Az általunk egyszerűen megfogalmazott, gyeppel borított udvar a meredekebb részeken a kertész tervező által kialakított sziklakert formájában folytatódik, már-már drámai hatást kiváltva. Ehhez a világhoz tartozik a kis kőház, amely, korhadt nyílászáróitól megszabadítva, nyári pihenő helyként funkcionál. Az udvari szárny végfalánál található egy T-alaprajzú, boltozatos boros pince, amely még keresi a jövőbeli funkcióját.
Végül, de nem utolsó sorban fontos szerepe volt a belsőépítésznek, Győri Nagy Hajnalnak, akivel a tervezés és az építés során sokat beszélgettünk, és aki friss és egyéni atmoszférát tudott teremteni mindkét lakásban. Az ő szerepe amúgy is túl nőtt a hagyományos belsőépítészi szerepkörön, hiszen mint a megbízónk régi bizalmasa, egyfajta művészeti vezetőként hangolta össze valamennyi szakág munkáját, a mienket is beleértve.