Közösségi ház, Nemesgörzsöny
Előzmények Építészeti, tervezői megbízásunk korábban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt, a Nemesgörzsöny Önkormányzata által benyújtott "Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítására" című pályázat II. forduló (kódszám: IKSZT/2008/1) Építészeti Alátámasztó Munkarészének elkészítésére irányult. A pályázat összeállításánál feladatunk az volt, hogy a Nemesgörzsöny, Kossuth Lajos u. 3. szám, hrsz.: 31. alatti ingatlan áttervezésével, racionális átépítésével, bővítésével - figyelembe véve annak jelenlegi állapotát, adottságait -, egy olyan közösségi és szolgáltató teret hozzunk létre, amely megfelel a pályázati kiírásnak, illetve kielégíti a helyi közösség felmerült igényei, biztosítva, erősítve a helyi közösség helyben boldogulását, a közösség és az egyének fejlődését, gyarapodását.
A dokumentáció elkészítésénél szem előtt tartottuk az épületegyüttes leendő funkciójából adódó igények kielégítését, figyelembe véve a fenntartható, hosszútávon gazdaságos üzemetetést. A pályázat sikeres elnyerését követően, a vázlattervi szakasz lezárásával került pontosításra, továbbfejlesztésre a terv. A megrendelővel, az illetékes pápai építésügyi hatósággal, a pályázati koordinációért felelős veszprémi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, illetve a szakági tervezőkkel történt egyeztetéseknek megfelelően fejlődött tovább a koncepció.
Elsődleges szempont a faluképi illeszkedés, a faluban fellelhető épületvolumenekkel azonos léptékű épületegyüttes megalkotása, az ott jellemző formai elemek és anyagok használata volt. Az épület tagolásával, az új épületrész önálló tömegként való megjelenésével az egyszerű, költséghatékony kivitelezési és a racionális tartószerkezeti megoldások mellett érvényesültek a fenti szempontok. A feladat elvégzéséhez a Megbízóval közösen alakítottuk ki a tervezési programot a pályázati követelményeknek megfeleltetve.
Beépítési előírások Nemesgörzsönyben a tervezés alatt nem volt elfogadott Településrendezési Terv, Helyi Építési Szabályzat, Helyi Építési Terv, ezért az elsőszámú elvárás a létesítendő épületegyüttessel kapcsolatban a faluképi illeszkedés volt, azaz az épületegységek léptékükben, tagoltságukban, formai világában (ereszmagasság, tetőforma, tető hajlásszöge, nyílászárók mérete, ritmusa, anyaga, épület modul mérete, kubatúrája), anyaghasználatában (hagyományos cserép, vakolt fehér falak, fa falburkolatok, stb.) szervesen illeszkedjen a faluban fellelhető épületekhez – lakóházakhoz, gazdasági épületekhez (csűrök, palyták, stb.). A tervezés megkezdése előtt a megbízótól részletes tervezési programot kaptunk a helyiségek kialakítására, berendezésére, alapterületére vonatkozóan. A tervezett beépítés és az épület tömegformálására vonatkozó megoldások
Meglévő állapot Az eredeti, meglévő épületegyüttes két funkcionális egységet alkotott. A település főútjai, a Kossuth utca – Széchenyi utca felől helyezkedik el a vendéglátó épületrész, amihez későbbi ütemben az udvar felé bővítve épült hozzá a külön bejárattal rendelkező közösségi terem, tanácsterem. A vendéglátó helyiség öt fő helyiségből állt. A vendégtérben található pult mögött helyezkedett a kiszolgáló konyha és a mosdók. A vendégtérből nyílt egy kisebb terem, amit biliárdszalonnak használtak. A raktár földbe süllyesztett padlószintű boltozatos pincében kapott helyet. Az utcai épületrész kisméretű téglából épült. A talajmechanikai és az alapfeltárási vizsgálatoknál megállapítást nyert, hogy az alapozása szintén ebből készült. A helyiségek felett az utcai épületrész fafödém volt. A kis belmagasság, a másik épületrészhez képest alacsony padlószint miatt a tetőszerkezet teljes, a falak teljes bontásával, illetve továbbfalazásával, a padlószint megemelésével került a későbbiekben átépítésre.
A közösségi terem és a vendéglátóhely között nem volt belső átjárási lehetőség kialakítva. A két épületrész padlószintje eltérő, a közösségi terem padlószintje 48 cm-rel magasabban volt. Ez az egység nem rendelkezett vizes helyiségekkel, kiszolgáló blokkal. Az épület fűtése helyiségenként fatüzelésű kályhákkal történt. Az épület nem felelt meg a jogszabályokban előírt akadálymentességi szempontoknak. Az átépítés alkalmával ezen szempontok megvalósulása, betartása is a feladat része volt. Az érintett ingatlan közműellátottsága: víz, elektromos áram, gáz közműhálózathoz történő csatlakozás elvi lehetősége biztosított volt.
Az építészeti kialakítás Az épületegyüttes megjelenését tekintve törekedtünk arra, hogy a meglévő "L" alakú épület főépület képét mutassa. Fontos volna az utcai és az udvari szárny egységes építészeti megjelenése, felületképzés, színezés, padlószintek, párkánymagasság, tetőszerkezet, nyílászárók stb. tekintetében. Ezért volt elkerülhetetlen az utcai szárny párkánymagasságának és padlószintjének az udvari szárnyéhoz igazítása. A bővítendő épületnek a hagyományos falusi épületekre jellemző 8 méter körüli traktusszélessége megőrzendő volt, ezért az utcai szárny bővítését oly módon kellett megoldani, hogy az az épület oromfalának szélességét ne változzon meg.
A bővítményként kialakításra került közösségi tér a régi épülettől elkülönített tömeget képez, a közösségi teret egy tömegében, anyaghasználatában teljesen elkülönülő épületben helyeztük el, formailag mintegy "melléképületként" megjelenítve, a hagyományos népi építészet kínálta példák (csűr, pajta) felhasználásával. A két épület között fedett, zárt nyaktaggal vált lehetővé az átközlekedést. Az átalakítandó épület korára való tekintettel a műszaki megoldásokat a folyamatban lévő vizsgálatok eredményeképpen megszületett szakértői véleményeket (talajmechanika, statika, épületszerkezetek) figyelembe véve lettek kialakítani.
A homlokzati felületek anyaghasználatában az egyszerű, tiszta képet megjelenítő anyagok jelennek meg: fehér vakolt homlokzati felület, az új épület esetében falburkolatnak hőkezelt vörösfenyő lécezés, ami a nyeregtetőn is, mint tetőfedés jelenik meg. A meglévő épületrész tetőfedése hagyományos cserépfedéssel történik.
Tervezett állapot Az épületegyüttes vendéglátó helyiségének átépítésével, bővítésével, akadálymentessé tételével új funkciónak ad helyet. Az átépítés és bővítés után itt került elhelyezésre a pályázati kiírásnak megfelelően az információs, ügyfélszolgálati tér, a klubhelyiség-foglalkoztató, a számítógépes terem, az iroda, médiatár, valamint a női, férfi és akadálymentes vizesblokkok külön-külön pelenkázó résszel.
Az ügyfélszolgálati térből közlekedőn keresztül lehet átjutni a régi tanácsterembből átalakított aulába, mely egyben a rendezvényterem előtereként is szolgál. Itt kerül elhelyezésre egy büfé, kávézó, mely a hozzá kapcsolódó előkészítő-melegítő konyhájával alkalmas kulturális, közösségi rendezvények, előadások, kiszolgálására, ellátására.
A rendezvényterem el van látva férfi és női öltözővel, mosdóval. Az újonnan épülő rendezvényterem, a épülettömegét a pályázati anyagban foglalt tervekhez képest leválasztottuk. Elsődleges szempont a faluképi illeszkedés, a faluban fellelhető épületvolumenekkel azonos léptékű épületegyüttes megalkotása, az ott jellemző formai elemek és anyagok használata volt. Az épület tagolásával, az új épületrész "függetlenítésével" az egyszerű, költséghatékony kivitelezési és a racionális tartószerkezeti megoldások mellett érvényesültek a fenti szempontok.
A meglévő "L" alakú épületrész: az átépítés után a faluban fellelhető helyi építészeti elemekkel, eszközrendszerrel formált hagyományos építészeti megfogalmazást képvisel. Egyszerű, racionális, gazdaságos, visszafogott, ugyanakkor elegáns, reprezentatív külsőt sugároz.
Az új épületrész, a "Csűr" építészetében, formai jegyeiben, részletképzésében modern irányvonalat képvisel oly módon, hogy a falu környezetében való illeszkedési szempont nem sérül. A faluban fellelhető gazdasági épületek, csűrök, pajták léptékének megfelelően épül, azok tömegvolumenéből nem lép ki. Az így kialakított U alakú térsor a kapcsolódó kiszolgáló funkciókkal helyet adhat különböző kulturális, oktatási, vállalkozói, közösségi rendezvényeknek. A rendezvényteremben galéria kerül kialakításra, illet a tér mobil falakkal tovább felosztható három foglalkoztatóra, szekcióteremre, ezzel is biztosítva a tér flexibilitását. Az épület mellett fedett-nyitott terasz kerül kialakításra.
Az épületnek két főbejárata létesül, a Kossuth utca felől, illetve az udvar felől az épületegyüttes teljes körű akadálymentes kialakításának szem előtt tartásával. Az épület teljes központi fűtési rendszere kiépítésére szorul. Az épület anyagválasztásánál, gépészeti rendszerének kialakításánál szem előtt tartottuk a faluképi illeszkedés, az energiatakarékossági, környezetudatos elveket, amellyel hosszútávon biztosítható az épület gazdaságos üzemeltetése.
A tervezésnél ügyeltünk arra, hogy az épület építészeti formavilága, léptéke, anyaghasználata illeszkedjen Nemesgörzsöny faluképébe. Ugyanakkor szem előtt tartottuk azt is, hogy érvényesülni tudjanak az épületnek szánt funkciók és a jelen modern kor igényei, elvárásai.
Környezetrendezés Az épületekhez tartozó udvar rendezésre, fásításra szorult. Az épület teljes körű akadálymentesítése céljából az udvari bejáratnál az udvar részleges tereprendezését, feltöltését vonta maga után. A régi két épületrész eltérő padlószintjének kiegyenlítését követően az utcai bejáratnál új lépcsőt, valamint az épület körül járdát kellett építeni. A hagyományos értelembe vett akadálymentes rámpa telepítése nélkül volt megoldható az épület akadálymentesítése.
Az ingatlan a falu központjában helyezkedik el oly módon, hogy környezetében elegendő terület áll rendelkezésre ahhoz, hogy a településen megrendezésre kerülő eseményeknek, rendezvényeknek helyet biztosítson. Fásítással, kertrendezéssel, burkolt szabadtéri térrel, fedett-nyitott udvari pergolás terasszal, mobil és fix kerti bútorokkal biztosítottá vált a burkolt és zöld felületek nyújtotta lehetőségek szélesebb körű használata. Ezzel az intézmény vendégei, használói számára lehetővé válnak az aktívabb, szabad levegőn eltölthető szabadtéri foglalkozások, időtöltések is.
Az épület előtti Kossuth utcán lévő autóút menti teret is sikerült bevonni a rendezésbe. Így az újonnan létrejövő modern épületegyüttes méltó felvezető terét képez az itt kialakított, burkolt, fafelületekkel, zöldfelületekkel tarkított központi közösségi tér. Ugyanitt került kialakításra a tizenkét parkolóhely – ebből kettő akadálymentes parkoló.
Az alkalmazott anyagok és szerkezetek Az utcai meglévő vendéglátó épületrész alapozása lépcsőzetes kisméretű tégla sávalapozás. A teherhordó falai kisméretű tégla falazatok, a vízszintes teherhordó szerkezet hagyományos fafödém salakfeltöltéssel. A meglévő szerkezetek részletes leírását a tartószerkezeti műszaki leírás tartalmazza. Az épületrész tetőszerkezete, teherhordó falai, fafödéme elbontásra kerülnek. A kisméretű téglából épített sávalapi a teljes szerkezet elbontásra kerül. A sávalap egy vasbeton koszorú erősítést kap, amiről indulnak a nagyméretű 44-cm-es porother falazóelemből készülő tartófalazatok. Felülbordás vasbeton födém kerül kialakításra ezen az épületrészen, melyet a tetőtérben szálas hőszigetelő réteggel látunk el. A meglévő udvari épületrésen - a tanácsterem, szerkezeti beavatkozás nem történik. A meglévő vasbeton födém szintén kap hőszigetelést, külső teherhordó falai 5 cm külső szálas hőszigetelést és új vakolatot kap. A tetőszerkezete nemi karbantartást, felújítást, ereszcsatorna kiépítését igényli. Az új épületrész sávalapozással kerül kialakításra. Teherhordó falazata szintén a 44 cm-es portotherm falazat, ami kívülről vörösfenyő faburkolatot kap. A teraszon hőkezelt fa teraszburkolat készül, legalább 650kg/m3 súllyal. A kültéri fa felületek felületkezeléssel és natúr színű pácolással ellátottak. A kültéri burkolat időjárás állósági osztálya: MSZ EN 113 min. 2 kategóriájú. A fahúrirányú méretváltozása maximum 4%. A zárófödémen 20 cm hőszigeteléssel a félnyereg tetőn cserépfedés, a lapostetős részen bitumenes vízszigetelés található. A válaszfalak 10 cm vastag falazatból készül. A homlokzati nyílászárók fokozott hőszigetelésű üvegezésűek (k=1,1 W/m2K), fa szerkezetűek, felületkezeléssel,natúr színben.
Forrás: Csécsei Ákos - felelős építész tervező
