Ranolder-kastély, Csopak
Ranolder János (1806-1875) veszprémi püspök építette 1861-ben Szentirmay József építés szervei alapján. A romantikus-neogótikus stílusú épület oromzatán egykor magyar szentek szobrai álltak.
A korabeli újság így írt az épületről:
E hegyláncz minden emelkedett dombján egy-egy csinos nyári lak diszlik, ugy hogy ezek összege mintegy hegyi várost képezni látszik, hol a fürdői és szüreti idényben nem ritkaság egy-egy vigadozó vendégkört találhatni. A Balaton fölött lebegő köd, a változatos alaku hegyek, a nyájas égboltozat, a felhők képei, szineik varázshatalma, a tükörfényü tó síksága, az időnként szelek által fölkorbácsolt hullámok moraja, a sötétlő erdők – a viritó szőlőültetvények, a vörös talajban diszlő vetemények, végre a láttér végtelensége, mind elösegítik a balatonmelléki éden bájait. Mindezen nyaralók fejedelme gyanánt tünik fel Csopakon Ránodler János veszprémi püspöknek mintegy három év elött emelt pompás nyaralója. Rápillantván, azonnal észrevesszük, hogy e magas főpap műizlése számos utazása által nem mindennapivá lőn. Ezen épület által épitészeünk s az egész vidék izlésének fejlődéséhez, a művészek pártolásához, de leginkább a szegénységgel küzdők népség fölsegélyezéséhez kívánt hozzájárulni. E főuri nyaralóban azonban a kényelmen kívül vallásra buzditó jelvényekkel is találkozhatunk. Czimer gyanánt homlokzatán aranykereszt ragyog. Hazánk sz. királyainak, végasszonyának,a magas birtokos védőszentje, s a tűzvészben segélyező sz. bajnok, végre mindenféle örzőangyalok fehérkő szobrai intik a szemlélőt, hogy az ember nemcsak e hon és föld lakója, hanem hogy égfelé emelkedik a mi jövendőnk, s hogy erröl még élvezeteink közepett sem szabad megfeledkeznünk. Buzgón imádkozhatni csinos kápolnájában, a teremtés szépségén gyönyörbe merülhetünk az épület végén emelkedő torony erkélyén.
A nyaraló előtti téren nemes virágcsoportozatok között egy ugrókút vízsugaraiban látjuk a napsugarak ragyogó szivárványos színeit, míg alatta és mögötte a legválogatottabb szőlőfajok dúslombozatú rendjei franczia kezelési modorban legdúsabb gyümölcsözéssel jutalmazzák az Úr szőlejében is buzgó főpap számos költségeit. E szőlő- s borkezelés jelességéről szólnak a londoni iparikiállitásról szóló külföldi lapok tudósításai, ezt örökíti az attól nyert érem, s míg műízlését a veszprémi nőnövelde s ezen épület hirdeti, tudományáról kiadott szellemi művei tesznek tanúságot. El lehet mondani, hogy ő apostol nemcsak az Úr szőlejében, hanem mintagazdaságában is.
Vasárnapi Újság, 1863. szeptember 6.
A püspök kedves nyaralójában halt meg 1875. szeptember 12-én.
Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök, Erzsébet királyunk kancellárja, s papsága szeretett atyja nyári hónapokban legföljebb ünnepnapokon tartózkodik veszprémi palotájában, melynek fejedelmi termei, óriási lépcsőháza még királyunkat is meglepték ottléte alkalmával. Máskor a püspök vagy Biaricban, Osztendében fürdik nehány hétig, vagy csopaki nyaralójában tölti idejét.
A püspöki nyaraló közel van a jótékonyságáról maradandó emlékeket hagyott boldogult Ranolder püspök roppant terjedelmű szőllőbirtokához, melynek egykor nagy fényűzéssel berendezett termei, kápolnája, a tengernyi áldozattal szakértőleg kezelt s aranyszin nedűt termő tőkéi, ma az egyik utód szomorú gazdálkodása mellett — mint gyászemlékek — intenek a veszprémi sírbolt felé.
Pesti Hírlap, 1884.
Örökösei eladták a kastélyt a szőlőbirtokkal együtt Freistlander Jenő lovagnak akié a tótvázsonyi uradalom is volt. Ő szőlőnemesítéssel is foglalkozott. Majd egy bécsi borkereskedő Grossingeré lett, akinek halála után kettő balatonfüredi (zsidó)kereskedő Hirschfeld és Zollner vette meg. Tőlük a szintén zsidó botfai földbirtokos Hűvös Salamon vette meg 1916-ban. Az 1930-as évek végén a zsidótörvének követekeztében elvették tőle és dálnokfalvi Bartha Károly (1884- 1964.) vezérezredes,1936-38 között honvédelmi miniszter helyettes,majd 1938-42-ig honvédelmi miniszter tulajdonában volt az 1950-es államosításokig. Ezután 1954-től Növényvédő Állomásként működik. Az 1945-ös orosz megszállás és az utána jövő időszakban ledöntötték a szobrokat és ma sem tudni hova lettek a darabjai. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel.
Forrás: Steinhausz György
