Fogadalmi templom - Dóm, Szeged
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amig megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosítatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.
A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban.
1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.
A dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, amely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták.
A dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Ennek a nagy templomnak méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932-ben épültek szintén dekoratív téglaarchitektúrával.
A Dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban. A diszpozíciót Geyer József organológus tervezte. Ez az orgona 5 manuálos és 99 regiszteres volt. A sípok nagy része a karzaton helyezkedik el, valamint tartozik hozzá egy úgynevezett "távmű", amely a kupolában kapott helyet.
1930-31-ben készült el a Karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán, játszóasztala pedig a templomtérben lett elhelyezve. Ez az orgona 2 manuálos és 25 hangzó regisztert tartalmaz. Érdekessége, hogy a pedálja Basszus-Diszkantra osztott.
1932-re megoldották, hogy a Karorgona a karzaton elhelyezett, 5 manuálos játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült teljes orgona lett Magyarország legnagyobb orgonája, illetve abban az időben Európa harmadik legnagyobb orgonája volt (a passaui és a milánói dóm orgonái után). Tervbe volt véve még egy bővítés, mely a kriptában kapott volna helyet, de fedezet hiányában ez végül is nem készült el.
2002-ben a régi játszóasztal helyébe a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. új, elektronikus játszóasztalt készített, mely a korábbi három helyett 1000 hangszín-kombináció tárolását teszi lehetővé.
Méretei: Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81m kívül, 66m belül.
Szélesség: 51m kívül, 48m belül.
Hajók: 15.5m szélesek és 20.7m magasak.
A tér: 12.000m2 alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537kg-os, alul 2.3m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5cm-től 5m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
