Postakocsi fogadó, Gönyű
Gönyű egyik legszebb helyén, a Duna-parton áll a 18. század közepétől egy nagyszabású épületegyüttes, a vendégfogadó. Építése idején Gönyű település Esterházy Miklós nádor birtoka volt. A fogadót a korabeli feljegyzések alapján Fellner Jakab, Esterházy Károly püspök építésze építette 1759 és 1769 között. A különböző korabeli térképek nagy segítséget nyújtanak az épület történetének rekonstruáláshoz. A legkorábbi épület alaprajzát megőrizte a II. József uralkodás alatt készített ún. I. katonai felmérés, ezen még csak egy L-alakú épület látszik. Ezt örökítheti meg egy 1786-os leírás: "Gönyű egy nagy magyar falu Győrtől nem messze, a Duna partján. Néhány éve egy nagyszabású vendégfogadó épült kőből, melynek hosszában 16, szélességében 8 ablaka van. A vízen elhaladók számára gyönyörű látványt nyújt." A vendégfogadó nemcsak szállást és ellátást tudott biztosítani, hanem több istállóval is büszkélkedhetett, hogy a megfáradt lovakat frissre tudják cserélni az utazók. Valószínűleg ebben a fogadóban töltött el egy éjszakát I. Ferenc császár a 19. század legelején, amely alkalommal a Rostaházy család nemesi címet kapott. A kismegyeri csata után itt táboroztak Napóleon katonái, míg a tisztek a fogadótól nyugatra levő Esterházy-kastélyban szálltak meg.
A gönyűi fogadó kétszáz éven át az állam tulajdonában volt. A huszadik század közepétől nem sok mindent tudtak kezdeni vele. Tantermeket alakítottak ki benne, szolgált kovácsműhelyként és tejcsarnokként is. 1962-ben a gönyűi, majd a vele egyesülő győrszentiváni téesz vette birtokba.
A lepusztult, üres, elhanyagolt barokk épületegyüttest egy győri nagyvállalkozó, Paár Attila vásárolta meg azzal a céllal, hogy a műemléki követelményeknek megfelelően, igényesen felújítsa, abban húsz lakosztályt, éttermet, pihenőket, borozót alakítson ki. A terveket a G.S. Építésziroda készítette 2009-ben.
