Dessewffy-kastély, Tolcsva
A múlt A reneszánsz alapokra épült kiskastély Tolcsva egyik legnevezetesebb épülete. Eredetileg a Bónisok építhették 1659-ben, de az 1700-as évek elejétől 1898-ig a Szirmay család birtokában volt. Legutóbbi, az 1910-es évekre tehető felújítása, bővítése, már a Dessewffy-ek nevéhez fűződik és sajnos, a barokk homlokzat megsemmisülését eredményezte. Az alsó szinten még szinte érintetlen a reneszánsz boltozati rend a főtömegben és az elötte húzódó (befalazott) árkádsornál. Az emeleten viszont a barokk már (egy helyiség kivételével) mindenhol felszámolta a reneszánsz boltozatokat. Több faragott kő ajtókeret maradt meg az első periódusból, de semelyik sem az eredeti helyén.
A jelenAz épület jelenlegi funkciója: komplex, gyógynövény-turisztikai szolgáltatásokat nyújtó épület, ahol kenőcsök, párlatok készíthetők, gyógynövényekkel kapcsolatos könyvek és kiállítás tekinthető meg.
Építészetileg Kerítéssel övezett kertben szabadon álló, U alaprajzú, egyemeletes, cseréppel fedett, részben nyeregtetős, részben kontyolt nyeregtetős épület. A nyugati homlokzaton az emeletet és a földszintet tagol, osztópárkány választja el egymástól, mely az északi és a déli homlokzat nyugati harmadán is folytatódik. A hosszanti oldalakon és az U rövid szárain az eresz alatt tagolt főpárkány fut. Ezeken az oldalakon az osztópárkány felett és a főpárkány alatt vízszintes vakolt sáv fut, mely a sarkokat követő és a tengelyek között húzódó függőleges vakolatsávokhoz kapcsolódnak. A függőleges sávok tetején alig kivehető fejezet van. A homlokzat nyílásai 1-3-1-3-1 ritmusban követik egymást. Valamennyi emeleti ablak, álló téglalap alakú, tagozott vakolt szalagkeretes, zárókő imitációval, könyöklőpárkánnyal, a középrizalit ablakai valamivel keskenyebbek. Az északi és a déli sarokrizalit földszinti szakaszán egy-egy, keretezés nélküli, gerébtokos ablak nyílik. Az északi sarokrizalit és a középrizalit közötti falszakasz földszinti részén nyíló három ablak közül az északi gerébtokos, míg a másik kettő fekvő téglalap formájú nyílás. A középrizalit földszinti szakaszán kifelé nyitott, dongaboltozatú átjáró vezet egy hátrébbálló szegmentíves záradékú, zárókő imitációval díszített kőkeretes ajtóhoz. Az átjáró északi és déli oldalán egy-egy modern ajtó áll. A középrizalit és a déli sarokrizalit közötti fal földszinti szakaszán két, fekvő téglalap formájú ablak nyílik. A középrizalit déli oldalán L alaprajzú kétkarú lépcső vezet a középrizalit déli homlokzatának keleti oldalán nyíló kosáríves záródású, tagolt kőkeretes ajtóhoz. A szemöldök zárókő imitációja körül füzérdísz látható. A déli homlokzat emeletén négy gerébtokos ablak látható, közülük az első a déli sarokrizalitba esik, a második pedig vak. A földszinti nyílások ritmusa nem felel meg az emeleti ablakokénak. A nyugati részen egy modern ajtó nyílik, melytől keletre tagozat nélküli kőkeretes, kisméretű ablakot találunk. Ettől keletre késő reneszánsz, lemez-kíma-lemez tagozató, egyenes szemöldökű, szemöldökpárkány nélküli ajtó áll, majd még keletebbre egy újabb modem ajtó. A háromszög alakú oromfalban álló ovális formájú, keretezés nélküli világítóablak nyílik. Az északi homlokzat négytengelyes, a délről számított harmadik és negyedik tengely között téglalap alaprajzú, az ereszig felnyúló kiugrás (bizonyára használaton kívüli árnyékszékakna) emelkedik. Az emeleten gerébtokos ablakok, alattuk (az északi kivételével) négyzetes formájú, tok nélküli kisebb ablakok nyílnak. Az északi homlokzat emeleti szakasza megfelel a délinek, azzal a különbséggel, hogy itt a keleti ablak vak. A földszinten egy fekvő téglalap formájú ablakot és egy modern ajtót találunk.
