Maribori Művészeti Galéria
Ha a várost, mint egy kulturális szövetet tekintjük, akkor ebben a hálózatban az új Maribori Művészeti Galéria egy idegsejt, melyben összecsomósodik a város kulturális idegrendszere. A városi szövetben e helyet három karakteres elem határozza meg: a Dráva partja, mint természeti környezet, illetve a történelmi városmag és az új fejlesztések, a két épített környezet határán. Ezek a tényezők alakítják azokat a vizuális és kulturális csatornákat, amibe e közösségi hely beleágyazódik. A város közösségi tereit vizsgálva az üres terek kirajzolják azt a léptéket, jellegzetes nagyságrendjét az üres tereknek, mely jellemző e szövetre. Ezt a szövetet a pályázati koncepcióval tovább szőve az erős áramlatok egy lényszerű alakzattá csomósították az épületet, mint a mesterséges természet részét.
Városi terek: Legalább két különböző karakterű városi térre van szükség az UGM működésével kapcsolatban. A fogadó tér kitárulkozó, figyelemfelhívásra, rendezvények szervezésére alkalmas, teraszként néz a Drávára. A gyerekmúzeumhoz kapcsolódó terület befelé él, parkszerűbb, játszótér és gyerekeknek szervezett események miatt védő, óvó karakterű. Mindkettő egységesen burkolt felület, melyben a fák kitüntetett térkijelölő és szimbolikus szerepben vannak. A kettő között a galéria nyitott utcaként viselkedik, a nyaktagon keresztül szoros kapcsolatban áll, így az étkezési mindkét oldalon megoldott.
Közlekedés: A galéria egész földszintje a teljes megnyitással az utca része, a zajos városi élet színtere. A felső szintek ettől elzárva az elmélyülést segítik, s csupán irányított helyeken van vizuális kapcsolat, a pihenőterekkel összefüggésben. A belső közlekedés szintén az idegpályák sejtes szerveződésének analógiájára készült. A függőleges közlekedés központi terét az erős vizuális kapcsolat a Drávával teszi egyértelművé. A vízszintesen körbefutó közlekedők képezik a visszatérő idegpályákat. A kiszolgáló terek az teraszszint alatt találhatók, védetten, zárt rendszerben.
Screen: Az idegsejt hálózatra rímelve az épület-sejt nyílásai kommunikációs csatornák. A megnyitások befelé képernyőként viselkednek, szitázott árnyékoló hirdeti már messziről az aktualitásokat. Kifelé ablakként keretezik a város jellegzetes élő képeit.
Fények: A természetes fények a galéria pihenő tereit járják át, melyek többfunkciós térként alkalmasak fényre kevésbé érzékeny szobrok, plasztikák, installációk bemutatására. Az állandókiállítás terei hangsúlyozottan zárt kubusok. A természetes fény hangulati szerepű, irányítottan, szórtan érkezik körben a falakra, ügyelve, hogy a forrásra ne lehessen rálátni. Az így kialakult pozíciók alkalmasak a mesterséges fényforrások elhelyezésére is. Az ideiglenes kiállítások nagyobb egybefüggő tereket kaptak, osztásuk flexibilis falakkal oldható meg. Minden tér a keskeny fénynyílások elzárásával könnyen elsötétíthetők rejtett módon. A kubusok hangsúlyozott lebegő megjelenését derítő fények erősítik.
Anyagok: Az anyagok kiválasztásának fontos szempontja, hogy olyan részlet-mentes egységes felületek jöjjenek létre, melyek segítenek a léptékváltásban, mely a történelmi városmag cizellált világa és a nagyságrenddel nagyobb funkcionális igény feszültségéből adódik. Ennek megfelelően, az épület-lény bőre egységes, fehérre glettelt és csiszolt műgyanta vékony vakolat, melynek erős tükröződő fénye van, mintha vizes bőr lenne. A felső tömeg a terület keretes beépítéséhez idomul, az itt elkerülhetetlen részletek a tömb belsejére néznek, így vizuálisan nem hangolják át a teret alkotó falakat. A padló mindenütt öntött ipari padló, fehér cementtel kialakított világos felülettel.
Tartószerkezet: A nagy összenyitások létrejöttéhez vasbeton faltartókat alkalmaztunk, melyek egymásra rétegződnek, s a külső dobozszerkezet tartja össze. A nyílás nélküli zárt falakba kedvező inerciájú magas tartóelemek a tér nagyvonalúságát eredményezik, s az ideiglenes kiállító tér flexibilis kialakításában is segítenek.
Gépészet: Az UGM klimatizálásához a megújuló energiaforrások közül a Dráva víztömegében rejlő energia hasznosítása kínálkozik egy hőcserélő rendszerrel, a hálózati meleg víz előállítását a tetőn, mint ötödik homlokzaton elhelyezett ablakfelületek között kialakuló napkollektorok adódnak. A kiállító terek rejtett gépészeti megoldásaihoz a réteges falszerkezet és a metszet kialakítása segít, ahol fénycsapda mellett gépészeti szerelőtér húzódik.
Maribor Önkormányzata, valamint Nemzetközi Építészek Szövetsége nyílt nemzetközi versenyén (2012) első helyezett lett. Több mint 200 pályamű érkezett a világ minden tájáról.
A zsűri igen jelentős építészeti értéke miatt javasolja az épület megvalósítását, nemcsak Maribor kulturális fővárosának központjaként, de mint olyan épületet is, amely hosszú távon is garantálja a város nemzetközi jelentőségét.
