Várkert bazár, Budapest

Örökség, Potzner Ferenc

A budai Várnegyed 25 évre szóló fejlesztési tervének elkészítését a KÖZTI végzi. A fejlesztés elképzelt irányát jól mutatja a választott mottó: „élő-vár”. A koncepció szerint változtatnának a palota és a polgárváros egymástól, és a városszövettől való elszigeteltségén, több helyen is újranyílna a várnegyed és az azt körülvevő városi beépítés közti kapcsolat. E nyitás révén orvosolható lenne az a fajta rossz használat, mely méltatlan a várnegyed unikális helyzetéhez.
Furcsa mód alul- és túlhasználtság egyszerre van jelen.  A polgári városrészen ma nem nagyon fordul meg turista, a forgalom főleg a Mátyás templomhoz, a Szentháromság térre koncentrálódik. A vár tereit nagyon megterhelik az itt parkoló autók, az út mellett álló turistabuszok. Ezt a jelen levő funkciók fúziójával oldani lehetne, de természetes hogy a közlekedés-fejlesztés is kiemelt helyet kell, hogy kapjon: gyalogos elsőbbség, vár alatti parkolás, feljáró lépcsők, „támadáspontok” számának növelése.
A palota is vegyes funkciójú használatot kapna a koncepció szerint. Tervbe van véve a palota részlegesen bemutathatóvá tétele, több terem világháború előtti állapotában rekonstruálható, így bemutathatóvá válna hajdani működésének egy szelete.
A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vár szó szerinti körbejárhatóságának megteremtésére. Ez jelenti mind a várfalat, mind a várat körülvevő „zöld szoknya” rendezését, tanösvény létrehozását.

A fejlesztés első ütemeként a Várkert bazár kerül átalakításra. A műemlék épület új funkciókat kapva kerül hasznosításra.
A fő közlekedési útvonalat indító északi pavilon mellett az eddig funkció nélküli fülkepavilon is bekapcsolódik a vérkeringésbe: mögötte egy szeparálható multifunkcionális tér kerül kialakításra. Így a két pavilon nem csak városképileg, hanem funkcionálisan is harmonikus egységet alkot majd.
A kívülről megközelíthető bazársor eredeti funkcióval fog működni, látványműhelyekkel, kávéházzal kiegészülve.
A bazártól délre eső bérházban étterem és egy, a hazai múzeumi gyűjteményeknek „vetésforgóban” bemutatkozási helyet nyújtó kiállítótér kerül kialakításra.
A testőrpalota alkotóművészeknek ad otthont műhelyekkel, kiállítóterekkel, a felette levő Öntőház udvarban szabadtéri vendéglátóhelyek kapnak helyet. Itt az Ybl által megálmodott geometrikus kert lesz rekonstruálva, pergolákkal, ülőfelületekkel kiegészülve.
A városi szövetbe, gyalogos forgalomba kapcsolásához elengedhetetlen a Várbazár Dunához való kapcsolatának rendezése. Ennek tervezése a Várbazárral párhuzamosan folyik, így remélhetőleg kiszabadul a mostani zárvány helyzetből, és egy élő kapcsolat tud kialakulni.
Fontos lenne a hajóforgalom újraélesztése a két Duna part között, s a rakpart élettel való megtöltése, így az Ybl tervezte pavilonsor sem végpont lenne, hanem a várba való feljutás pezsgő állomása.

A képgaléria a Várbazár jelenlegi állapotát mutatja, az építési engedély utáni látványterveket a ZOA Architects tette közzé.