Olasz Kultúrintézet - Régi Képviselőház, Budapest
Minden háznak megvan a maga története. Ezredéves alkotmányunk változó viszontagságai alatt egyik helyről a másikra vándorolt országgyűlésünk, s még legállandóbb tanyája volt Budán, a Rákosmezőn s az újabb időkben Pozsonyban, itt is csak ideiglenes hajlékokban. Az 1843. évi pozsonyi országgyűlés fejezte ki végre azon óhaját, hogy a haza fővárosában, Pesten állandó Országháza építtessék. Ennek folytán jutalomdíjak is tűzettek ki, s mintegy 32 építészeti terv be is küldetett az e célra kinevezett bizottsághoz. Ezen tervek közül - úgy emlékezünk - Feszl terve találtatott legalkalmasabbnak, s e szerint a díszes Országháza a terjedelmes Új tér (most Erzsébet téri park) közepén, hol ma az ideiglenes Német Színház dísztelenkedik, lett volna felépítendő. Ezen építési ügy egyik leghatalmasabb pártfogója gróf Széchenyi István volt, mindamellett az idők akkor nem voltak kedvezők e szép terv teljes megérlelésére, s keresztülvitelére. A dolog jobb időkre halasztatott. Az 1847-i országgyűlés ismét a pozsonyi kaszárnya alakú Országházban gyűlt össze. 1848-ban Pestre költözött ugyan át, de akkor is csak a város régi redoute-termeiben ütötte fel sátorát. Midőn 1861-ben újra össze voltak hívandók a nemzet képviselői, ezek számára egyszerre két helyiség rendeztetett be, előbb a budai ún. Országház nagyterme, s később, miután a közvélemény a "zárt várban" tartandó országgyűlés ellen hangosan nyilatkozott, Pesten a Nemzeti Múzeum díszterme, mely vendégszerető ajtait folyvást nyitva tartá a nemzet képviselői előtt az országgyűlés teljes feloszlatásáig.
Midőn ezen év tavaszán ismét a magyar országgyűlés összehívásának szüksége merült fel, a bár ideiglenes Országháza építésének kérdése is újra szőnyegre került. A Pesti Napló tárgyavatott cikkben fejtegeté ez építés elhalaszthatatlanságának szükségét. E felszólalás az egész haza közkívánatát fejezte ki, s ez csakhamar illető helyen kellő méltánylatra is talált, mert már augusztus 5-én ki lőn adva azon legfelsőbb királyi rendelet, melynél fogva egy ideiglenes országos képviselőház építése haladék nélkül, azonnal foganatba volt veendő.
Báró Sennyei Pál tárnok őexcellenciája nagy buzgósággal sietteté ez ügy valósítását. Egy-két hét alatt a hely kijelölése, a Pest várossal elintézendő jogik kérdések, tervrajzok kiírása s más efféle előmunkálatok be valának fejezve.
A benyújtott pályatervek közül a kormányilag kinevezett bizottság Ybl Miklós ismert, derék építészünk tervét fogadta el. Végre szeptember 11-én az építési munka is elkezdődött, s azóta ernyedetlen szorgalommal, csaknem lázas sietséggel folyton folyik. A következő szerződés szerint az épületnek szombaton, december 9-én teljesen készen kell állania. E sietség dacára is az új képviselőház tömör, erős ún. nyers téglaépület lesz, s szolid anyagokból, a technikai szakismeretek teljes felhasználásával fog készülni. Nagy kezességül szolgál, hogy az építés anyagi részét a tevékeny és erélyes Diescher építőmester vállalta el, ki az új vigadói épület, az Akadémia palotája s több más újabb, emlékszerű épület felállítása körül fényes jelét adta már úgy építészeti képességeinek, mint különösen ügyvezetése erélyének. S szinte lehetetlennek látszik, amit óhajtunk, hogy az új képviselőház, amint Ybl tervezte, 90 nap alatt teljesen elkészülve, keblébe fogadhassa a nemzet akkorára összehívott képviselőit - de bízunk a határozott ígéretekben s az ég segítő jókedvében, mely a rossz idő s az elemek alkalmatlan dúlásait ez idén talán későbbre fogja halasztani.
Talán nem volt még építkezés Pesten, melyet első kövének letételétől kezdve az utolsóig, annyi szem kísért volna figyelemmel, mint ez ideiglenes Országházat, melyhez most minden honfikebelben annyi vágy, annyi remény csatlakozik.
A nagy gyűlésterem az Országház épületének közepét foglalja el, oly kiterjedésben, hogy egész Pestnek ez lesz a legnagyobb terme. Hossza 17 öl 3 láb 6 hüvelyk, szélessége pedig 11 öl 4 lábnyi lesz, így az egész 189 négyszögölnyi területet foglal el, s a városi Vigadó nagyterménél 28 négyszög öllel tágasabb. Talaja egy öllel magasabb az utca helyszínénél, s a terem magassága 41 láb.
De kiváló figyelem lesz fordítva e terem berendezésére, mely egészen az angol alsóház mintájára készül. Szemben a bejárattal, a terem fenékhosszában áll majd az elnök, két alelnök, 4 jegyző és 6 gyorsíró emelvénye, melyek közül az elnöké lesz a legmagasabb. Oldalt, jobbról és balról kényelmes padok 462 képviselő számára, s a terembe a képviselők és a karzatokra a nagyközönség külön bejáráson juthatnak.
Az épületbe három lépcsőfokon, három egyforma kapun léphetünk. Előbb egy háromajtós előtérbe, majd 10 lépcsőn, két-két sor toszkán oszloppal tagolt öthajós előcsarnokba jutunk. Az előcsarnok közepén három nagy üvegajtó széles folyosóra vezetett, a későbbi átépítés alkalmával az ajtókat eltávolították, így az ülésterem antik keretű bejárata most közvetlenül az előcsarnokhoz tartozó folyosóról nyílik. Az ülésterem két hosszoldalán, az emeleten, a földszinti folyosók felett gyűrűs toszkán oszlopokon nyugvó, köríves árkád nyílott, a közönség karzata; egy-egy páholy állott a főrendek és az újságírók rendelkezésére. Az elnöki emelvénnyel szemben lévő karzat közepén díszkeretes, hatalmas ajtó, párkányán a homlokzat attikáján levő magyar címer ismétlődött meg a két géniusszal. Ide tervezte a Sennyei elnöklete alatt 1865. november 8-án tartott tanácskozmány utasítására utóbb Ybl a páros korinthoszi pilaszterek közé iktatott, középen timpanonos páholyt a király számára.
Az új Országház elkészültével, mikor Ybl ideiglenes képviselőházának más célt kellett szolgálnia, a hatalmas üléstermet megkisebbítették. Rabic-falakkal féköríves amfiteátrummá alakították át, mennyezetét lejjebb szállították, az árkádok ívei így eltűntek.
A palota az 1865-ös felfogás szerint olasz reneszánsz stílusban épült. Bár kétségtelenül XVI. századi, észak-itáliai emeletes paloták lebegtek Ybl szeme előtt, ez mégsem a mester tiszta neoreneszánsza. Nemcsak figurális, hanem egyéb díszek is elárulják a hellenizmustól átitatott romantikát. Bár a palota összhangja, a homlokzat tömegeinek elosztása, a nyílások és a síkok viszonya, a vízszintesek a függőlegesek kiegyensúlyozottsága világosan beszél Ybl bizonyos arányérzékéről, de stílusának még meg kell szabadulnia a végső kibontakozást korlátozó romantikus emlékektől.
Forrás: Vasárnapi Újság 1865. 12. évf. 40. sz.
1902-től kezdve 1920-ig a mai Bródy Sándor utcai épület leginkább vásárok és kiállítások helyszíne volt. 1920 novemberében az első emeleten vetítőszobát alakítottak ki a korszak egyik új élményének biztosításához: filmvetítésekhez.
A két világháború között Magyarország külpolitikai elszigeteltségéből Bethlen István, majd Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt először Olaszország felé látszott a kivezető út. Ennek a diplomáciai közeledésnek egyik eredménye az 1935-ben, Rómában aláírt szerződés, melynek értelmében az egykori ideiglenes Képviselőház épületét 1942-ben az olasz állam tulajdonába utalták. Számos homlokzati és a belső teret egyaránt érintő felújítási munka után a Magyarországi Olasz Kultúrintézet 1943. június 21-én nyitotta meg kapuit.
Az Ybl-emlékév alkalmából 2014. február 22-én, szombaton egész nap rendezvények zajlottak az Olasz Intézet, a Régi Képviselőház épületében: délelőtt vezetett séta keretében mutatta be az épületet Ordasi Zsuzsa művészettörténész a Kiállított tárgy maga az épület programsorozat keretében, majd emléktáblát avattak az épület falán Ybl Miklós tervező és Diescher József építőmester tiszteletére. A táblát Gina Giannotti, az Olasz Kulturális Intézet igazgatója és Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke leplezte le.
