Bogenrieder palota, Nagykanizsa
Nagykanizsa egyik legszembetűnőbb épülete a Fő u. 13. szám alatti Bogenrieder palota. E házat minden kanizsai jól ismeri, és egyes építészeti szakkönyvekben is említést nyer. Az építtető személye is érdekes: a bécsi születésű Bogenrieder József (1847-1922) pincérinasként kezdte pályafutását, majd tehetségével és szorgalmával elérte, hogy vasúti vendéglőt tudott bérelni először Barcson, majd gyarapodva Nagykanizsán. Később már a Batthyányiak tiszttartói házában – most múzeum - működő Korona szállót is ő üzemeltette. Vagyonosodása révén képes volt családja számára a város legnagyobb magán-palotáját megépíteni. Tarnóczky Attila helytörténész és Kunics Zsuzsanna muzeológus interneten fellelhető adatai szerint szerint e ház 1914-ben épült Merbl Andor temesvári műépítész kivitelezésében. A tervek készítése nyilván 1-2 évvel megelőzte az épület elkészültét. Azt azonban mindeddig nem sikerült senkinek kiderítenie, ki volt e pompás objektum tervezője.
Miután 1945-ben a kanizsai városháza leégésével a város teljes ott őrzött iratanyaga elenyészett, kevés remény van arra, hogy e ház tervrajzai valahol előkerüljenek.
Másrészt viszont e feltűnően karakteres épületnek sem helyben, sem a környéken – beleértve a környező városokat: Kaposvárt, Zalaegerszeget, Szombathelyt, Pécset, stb. – nem ismerünk közvetlen stílusbeli párhuzamait, ami segíthetne a szerző személyének kiderítésében. Bár az I. világháború előtt Kanizsán is működtek tehetséges építészek, mégis előfordult, hogy nagyobb beruházásokhoz másutt kerestek tervezőket, így tudunk olyan bécsi, budapesti, zágrábi, szegedi, szombathelyi építészekről is, akik városunk számára maradandót alkottak.
Az ismert korabeli helybeli építészek: Sallér Lajos, Morandini Román, vagy a Bacsics és Kosák építész-páros egyikének alkotásai sem rokoníthatók a Bogenrieder-házhoz. E palota a korszak világszerte divatos irányzata, a szecesszió markáns képviselője. Azonban a szecessziónak számos válfaja ismert, így a virágos szecesszió, a geometrikusabb art deco (e stílusirányzatnak sajnos nincs magyar neve), a magyaros szecesszió (amit leginkább Lechner Ödön képviselt), illetve az erdélyi népi építészetből építkező Kós Károly féle nemzeti stílus, de megemlíthető a szecessziónak a kora-modern stílus felé hajló ága is. Ha a tervező kilétét keressük, az egyik kiindulási pont talán a kivitelező személye lehet.
Az is talány, hogy miért választott egy kanizsai polgár egy messziről jött temesvári építészt, Merbl Andort otthona kivitelezőjéül. Sőt rögvest felmerül a kérdés, vajon nem lehetséges-e, hogy Merbl egyúttal a tervek készítője is? Ehhez jobban meg kellene ismerni Merbl Andor munkásságát, ami azonban a Nagykanizsa és Temesvár közti nagy távolság miatt nem is olyan egyszerű. [...]
Merbl Andor temesvári építési vállalkozóról találunk egy-két adatot az interneten is. Több temesvári épületen kívül ő kivitelezte a grandiózus kiskunfélegyházi városházát 1909-ben. Nagykanizsán pedig a Bogenrieder palotán kívül a Teleki úti laktanya kivitelezése is az ő nevéhez fűződik. A Temesvár központjában álló Merbl-palota azonban távolról sem hasonlít a nagykanizsai Bogenrieder-palota finom eleganciájára, annál sokkal egyszerűbb, jellegtelenebb. Márpedig ha Merbl Andor másnak kiváló minőségű épületet tervezett volna, akkor vajon saját maga számára miért nem tett ugyanígy? Valószínű tehát, hogy nem Merbl személyében kell látnunk a Bogenrieder-ház tervezőjét. Egyébként e korban is jellemzően megoszlottak az építész szakmán belül a tervezéssel foglalkozó műépítészek és az építési vállalkozók. Mindkét tevékenységet azonos súllyal csak kevesen űzték. 2012. nyarán egy temesvári szakmai kiránduláson vehettem részt, ahol Szekernyés János temesvári újságíró mutatta be a várost. Kalauzunk hívta fel a figyelmet Székely László építész alkotásaira, melyek Temesvár városképét nagymértékben meghatározzák. A legérdekesebb azonban az, hogy épületein a Bogenrieder-palota számos karakterjegye is fellelhető. [...]
Lássuk, melyek azok az építészeti motívumok, amelyek alapján Székely László szerzősége valószínűsíthető. A Bogenrieder-palota tömegével, magasságával kiugrik a Fő utca épületsorából, mintha tervezője nem ismerte volna a helyi viszonyokat. (Megeshet, hogy Székely László sosem járt Nagykanizsán, valószínűbb, hogy Bogenrieder jutott el Temesvárra, és ott megtetszett neki Székely valamelyik épülete, ezért rendelhette meg őnála a háza terveit.) Merbl Andort pedig talán Székely László protezsálta be, mint garantált és megbízható kivitelezőt.
A palotának lényegében a főhomlokzata érdemes tanulmányozásra. Feltűnő az épület asszimetriája, ami Székely több épületére ugyancsak jellemző. A homlokzat az art deco stílusirányzathoz sorolható, annak könnyedebb, játékosabb képviselője, ami egyébként Székely kedvenc stílusának tekinthető. Ez azonban még önmagában nem lenne bizonyíték a szerzőségre, hisz ilyet még nagyon sok építész művelt. A palota homlokzatán az alábbi karakterképző motívumok említhetők: a homlokzat függőleges tagolása és traktusokra osztása, felmagasított szecessziós oromzat, egy alacsonyabb sokszögzáródású oromzat, hármas ablak-kiosztás, hullámos fedésű zárterkély, félköríves mellvédű erkélyek, épületszobrászati díszek.
A hármas ablakosztás és a zárterkély sem kizárólagosan Székely műveire jellemző, de őnála is előfordulnak. Azonban az oromzatok sokkal inkább egyediek: a felmagasított oromfal megjelenik a Székely által tervezett fólyai kúrián, a temesvári Brück palotán és piarista gimnáziumon, mely utóbbi kontúrja szinte megegyezik a Bogenrieder-ház oromzatával.
Székely fantázia-gazdagságára jellemző, hogy soha nem ismételte önmagát, mindig egy kicsit változtatott, tovább lépett, így az említett oromzatok nem direkt analógiák. Még érdekesebbek a sokszög-záródású oromzatok: ez Székely temesvári házain több ízben is előfordul: Gyárvárosi iskola, Magyar Általános Hitelbank, Neuhausz-palota, Dauerbach-palota, Hiltl-palota, Rieger-villa, Darvas-ház.
Azonban egyedül a Bogenrieder-palotán találkozunk egyszerre mindét oromzat-típussal, ami ezt az épületet különösen izgalmassá, organikussá teszi, hogy akár a férfi és női princípium megjelenítését és beleláthatjuk. Különösek a homlokzaton négy helyen is megfigyelhető szilvamag-alakú motívumok: a bejárati kapun, a sokszögű oromzat ablakszemein, a második emeleti ablakok felső mezőjében valamint a kapu feletti zárterkély felső részének vakolatdíszében. E motívumot a temesvári Miklósi villa vakolatdíszeiben láthatjuk még viszont – egészen más módon.
Székely épületein igen gyakoriak a szobrászati díszek: ezek egy részét valószínűleg ő rajzolta meg, a jelentősebb szobrokat azonban nyilván szobrászok készítették. Sajnos a Bogenrieder palota épületszobrászainak nevét sem ismerjük, de hasonló figurákkal más kanizsai épületeken nem találkozunk, így a plasztikai díszek is származhatnak akár Temesvárról is. A Bogenrieder-palota félköríves erkélyére (Králik-ház, Margit-villa), függőleges csíkozására (Gyárvárosi iskola, Dauerbach-palota) és a magasabb oromzaton lévő szörny-fejre (Gyárvárosi iskola, Emmer-palota, Dauerbach-palota, vízerőmű) ugyancsak találunk analógiákat Székely épületein. Egyedül a kiugró párkányokat „tartó” atlasz-figurákra nem leltem a házain példákat, - ez azonban azt is jelezheti, hogy Székely a Bogenrieder-házat is igyekezett egyedivé tenni. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ekkoriban is sokan terveztek hasonló modorban, így az analógiák dacára teljes bizonyossággal nem rendelkezünk a szerző kilétéről.
A Bogenrieder palota – ha valóban Székely László tervezte – úgy életművének egyik kiemelkedően jól sikerült alkotása, emellett különleges kapcsot képez két délmagyarországi vidéki város századfordulós építészetében.
Forrás: Deák-Varga Dénes (kanizsaujsag.hu)
