Családi ház betonból, üvegből, Dunaharaszti

Családi ház, Markó Balázs Dr., Ungvári Mihály

„Gondolatvázlatok” - Az építés rítusáról¹
Az építés az anyaghasználatban megtalált "élvezet". Ez a gondolat mindarra az ősidőktől jelenlévő emberi tevékenységre vonatkozik, amely az anyagból eszközt, tárgyat, objektív dolgot (építészeti objektumot) teremt. Anyag és technológia szépsége abban rejlik, hogy minden épületnél újra és újra ki kell találni az anyag összeépítésének "mozdulatait". A legkisebb szerkesztésbeli eltérés már más megoldást eredményez. Ugyanakkor az építés éppen az anyag által válik rítussá. Az anyagot kézbe kell venni, formálni kell, illeszteni, rögzíteni, dolgozni kell vele. Ez munka ősidőktől fogva közösségformáló.
Az építésben résztvevő szereplők antropokvalitása² meghatározza a rítus minőségét. A magasabb szinten létrehozható produkciók mindig nagyobb kulturális tartalékkal rendelkeznek.

Ha anyag, miért a látszó vasbeton?
A beton - egy archaikus technológia modernkori analógiája, mára kifinomult, szerkezetileg jól méretezhető anyag. Úgy épül, mint a népi építészetben a vert fal. Két zsalutábla közé tömörített monolit szerkezetként, amely egyszerre határol körül teret, és tartja önmagát. A betonszerkezet történeti értelemben nem ősi anyag, bár a használata messzire, a római időkig vezet. Alkotórészei a föld mélyéről származnak, amelyeket a víz kelt életre³. Időtálló, igaz, nem barátságos, de baráti, amely szinte minden formát felvehet, amit elképzelünk. Az anyag puritán felülete az ősi időket idézi, van benne valamilyen utalás a korábbi korok egyszerű, etikus építészeti gondolkodására, ugyanakkor könnyen eltéríthető a hagyományos tartószerkezeti megoldásoktól, mivel nagyméretű konzolokra, filigrán alátámasztásokra is alkalmas.
Még kitűnőbb anyaggá formálható, ha acéllal vagy elemi szálakkal keverjük össze, ekkor a keresztmetszeti méretei a végletekig csökkenthetők. Tömege biztosíték és egyben védelem, ezzel célját messze túlteljesíti. Nem bírja el a felcicomázott architektúrát, azt természeténél és építéstechnológiájából következően elutasítja. Az egyenes, rendezett vonalakat, felületeket kedveli, viszont nem idegenkedik az ortogonálistól eltérő "mozdulatoktól" sem. Felülete olyan lehet, amilyet az őt fogadó zsaluzat biztosít. Ezzel idézethordozóvá válik, és megőrzi az őt zsaluba fogadó anyag felületi tulajdonságait.

Néhány gondolat a betonról:

• a beton az egyik legjátékosabb anyagunk.
• bármilyen stílust elvisel, de legjobban nyers alakjában érzi magát; színét kedvünk szerint alakíthatjuk.
• ha mégis burkolják, jól és könnyen "viseli ruháit".
• a rá tett terheket türelemmel hordja, víz-tűz nem árt neki, a természet elemeivel dacolva védi az embert.
• a beton nehéz, de nem nehézkes, jól tűri, ha kikönnyítik.
• szinte mindenféle adalékkal készíthető beton anyag, rokonsága igen kiterjedt.
• ha kell, bármi megépíthető belőle.

Kontrasztja egyértelműen az üveg. A transzparens anyag fokozza a beton tömbszerűségét, a két anyag találkozása mindig határozott vonalat eredményez és feszültséggel teli.

Miért az üveg⁴, avagy csapdába csalni a Napot?
Ez a vékony, hártyaszerű szerkezet a külső és belső tér határán manapság a térlehatárolás új útjait járja be⁵, a két tér fizikai elválasztása, de azok vizuális kapcsolatának fenntartása mellett.

Néhány gondolat az üvegről:

• az üveg, ha őszintén jelenik meg akkor, önmaga is szerkezeti anyag.
• az üveg leghazugabb formája a tükör.
• az üveg és a fény örök barátok.
• az üveg legfőbb ellensége önmaga tulajdonságaiban van.
• csak függesztve, síkban szeret lenni, vagy talán úgy sem?

Az üveg és az energiaáramlás (szoláris energiák) szervesen kapcsolódnak. Az épület tömör felületei mellett az üveg változó paramétereként viselkedik, reflexiói folyamatosan változnak. Ebben van a fő ereje. A fény és más energiák ki-beáramlása az épület rugalmas többletkommunikációját eredményezi a környezetével. Ha meggondoljuk ez éppen ellenpontja a tömör, betonból épült szerkezeteknek. A kérdés abban van, hogy az üveg alkalmazásakor milyen arányokkal, vonalvezetéssel, szerkesztéssel élünk. Az üveg felületek elsődleges ereje azok méretében van.
Az üveg kontraszt nélkül feloldódik a formában, szinte anyagtalanná válik. Mit is jelent ez? A pusztán üveg homlokzatú épület homogenitása legyengíti az anyagot. A helyes arányokban való gondolkodás az üveg - fal viszonyában az épület meghatározó motívuma. Olyan, mint egy zenei vagy matematikai képlet, azaz meghatározó eredménnyel bír. Az üveg alkalmas arra, hogy olyan rendszereket építhessünk ki, amelyekben az energia elraktározódik, ezzel, ha részlegesen, de kiaknázzuk az alapenergia forrásunkat, a napsugárzást.
A téma magyarországi kiváló szakértője Dr. Szűcs Miklós így ír erről:
"A különféle üvegezett szerkezetek a passzív szolár házak fontos szerkezeti elemei. Az üvegfelületekkel határolt belső terek "működése" az ún. "hőcsapda"-elven alapul, melynek lényege, hogy a helyiségbe jutó, s a belső felületeken elnyelődő sugárzás az üvegezésen keresztül – hullámhosszának megváltozása miatt – sugárzás formájában nem tud távozni, így a beltér léghőmérsékletemegemelkedik."⁶
A passzív szoláris rendszerek⁷ tudatos alkalmazása nem csak energetikai kérdés, de építésetikai is. A napterekben, "napházban” való gondolkodás ötlete már az ókori görögöknél felmerült. Szókratész tanítványa, Xenophon is említést tesz már arról, hogy a napsugárzás melegét hasznosítani lehet. Mondhatnánk, "nincs új a Nap alatt". Magyarország, földrajzi helyzeténél fogva, különösen alkalmas a passzív szolárrendszerek kialakítására, a tervezés során, ha lehet, ezt mindig ki kell használni.

Mit jelent a fehér "szín"⁸ az építészetben?
A Napból jövő színtelen vakító fény bontásából kapjuk a prizmával bontott színeket, ezek, mint tudjuk, fényhullámok, melyek két tartomány közé esnek. Az ún. prizmatikus (ahogyan a laikusok nevezik a szivárvány színei) színek a 400-470 billió rezgésszámú vöröstől a 760-800 billió rezgésszámú ibolya színtartományig terjedően jönnek létre. "A vörös és az ibolya rezgéseinek egymáshoz való viszonya körülbelül 1:2, tehát ugyan az, mint az oktávé"⁹.
A színek szimbolikájáról, fiziológiai hatásairól, fizikai törvényszerűségeiről könyvtárnyi anyag létezik. A szín és a fény kutatása egybeesik a legkorszerűbb energiakutatásokkal. A színek az építészetben szervesen hozzákapcsolódnak a szerkezet, funkció, forma hármasához.¹⁰ A kívül-belül fehérre festett falak a magyar népi építészeti gyökereket idézik. A meszelt falusi ház¹¹ még a múlt század ötvenes éveiben is hozzátartozott a vidék építészeti karakteréhez. A 1960-as években lezajló ún. vidékmodernizáció szünteti meg ezt a hagyományt. A meszelt felületeket felváltja a színes, kőporos nemesvakolat. Ezzel, és a vidéki építészet funkcionális átalakulásával szinte egy évtized alatt eltűnik egy igen karakteres és meghatározó építészeti alaphelyzet. A ma építészete az új felületek, anyagok alkalmazásával már sokkal több lehetőséget ad a színek alkalmazása terén. A fehér szín azonban továbbra is komoly helyet tart fenn magának az építészetben. Ennek oka a fehér szín jelentéstartalmában kereshető.

Néhány gondolat a fehér színről:

• a fehér szín a fény maga.
• összekapcsolódik a kezdet és a világosság fogalmával.
• az európai kultúrkörben a fehér a fizikai és lelki tisztaság szimbóluma.
• mindig ünnepi és magasztos.
• a fehér magában hordozza az egyszerűséget és nyíltságot.
• a fehér szín tágítja a teret.

A fehér sokféle, millió színárnyalatban létezik, emellett fontos tulajdonság atextúra¹². Minél simább a felület, annál inkább "simul hozzá" a fény. Ez a tulajdonság nem kedvez a felületen jelentkező hibáknak. A fehér, sima felület adja ki legjobban a formákat, a textúra erősödésével a felület belső fény-árnyék játéka felerősödik, és a fehér, sima felület elveszti a formára gyakorolt hatását.
A fehér felületeken a különböző napállások más és más színhatást hoznak létre. Igen látványos, ha a fehér homlokzatot színes fényekkel világítjuk meg, erre az energiatakarékos "led" technológia ad lehetőséget. Az éjszakai fényruhába öltöztetett épület külön esztétikai élményt jelent, ezt röviden "fényművészetnek"¹³ nevezhetjük. Épületméretektől függetlenül a fényművészettel tovább gazdagítható az építészet eszköztára.

Markó Balázs

1. A rítus jelentésében hordozza a szakrálist, ugyanakkor a megszabott eljárási rendet is. Az építészetben a rítust a tervezés, a kivitelezés menetére egyaránt használhatjuk.
2. Antropokvalitás – a szociális közegben létező ember értékeinek értékrendje. A környezet és egyén között fennálló viszony minősítése. Kulturáltság, társadalmi érzékenység, érzelmi és értelmi intelligenciafok.
3. Vitruvius: Tíz könyv az építészetről. Második könyv, Hatodik fejezet. Képzőművészeti Kiadó, Budapest. 1988. (57.oldal) - Vitruvius anyagtani leírása a "puteoli földről".
4. Az üveg eredete a technika történet homályába vész, építészeti alkalmazása ma már szinte korlátlan. Alapalkotó eleme a szilícium (Si), amely az egyik legnagyobb számban előforduló elem a földön. Az üveg alapszerkezete azoknak az új típusú transzparens szerkezeteknek, amelyek passzív rendszerként beépítve javítják az épületek energiafelhasználási értékeit.
5. Csak egy példa kiragadva a sokféle újrafogalmazott üvegfelhasználásból. Az üvegszerkezetek ma az épület energetika terén fejlődnek a legnagyobbat. Éppen az a tulajdonságuk javul, amely eddig korlátozta a felhasználásukat. Létezik, és ipari méretekben gyártják azt az üveget, amely tárolja a hőt, fűt és hűt!
   "A kiváló, 0,5 W / m2K U-értéket meg nem haladó hőszigetelésről három hőszigetelő üvegréteg gondoskodik. Az üvegfalak közé épített üvegprizma kifelé veri vissza a 40° feletti beesési szögű, erősen tűző napsugarakat, miközben a téli nap teljes mértékben áthatol az árnyékoláson. A GLASSX®crystal központi eleme a hőtároló modul, amely befogadja a napenergiát, majd tárolja, és késleltetve, kellemes hősugárzásként adja le azt. A tároló változó fázisú (PCM) sóhidrát. A hőtárolást a PCM megolvasztása biztosítja, amelynek lehűlése a tárolt hőenergia leadását eredményezi. A sóhidrátot hermetikusan, az elnyelőképesség javítása érdekében szürkére színezett polikarbonát elemekbe zárják. Az elem beltéri oldalát 6 mm vastag egyrétegű biztonsági üveg biztosítja, amely választható kerámia szitanyomással látható el." Forrás: www.glassx.ch
6. Dr.Szűcs Miklós: Passzív napenergia hasznosítás. Országépítő folyóirat, Budapest 2000. I-II. Szám (18-20 oldal)
7. Az úgynevezett passzív rendszerek az épület hőháztartásában oly módon vesznek részt, hogy működésüknél segédenergia-bevitelre nincs szükség.
   Ilyenek például a napterek, üvegházszerű megoldások, kétrétegű homlokzatszerkezetek, esetleg indirekt nyereségű naptér tömör fallal: Trombe-fal.
8. A fizika értelmezésében a fehér szín nem létezik. "A fizikus az elektromágneses rezgések energiáját vagy a fényt létrehozó fénykorpuszkulák viselkedését, a színjelenségek létrejöttének különféle lehetőségeit, elsősorban a fehér fények a prizmatikus színszalagra való felbontását és az anyagok színét kutatja." Johannes Itten: A színek művészete. Corvina Kiadó. Budapest. 1970. (15.oldal)
9. Johannes Itten: A színek művészete. Corvina Kiadó. Budapest. 1970. (18.oldal)
10. "Egy épület külső megjelenése számos tényezőtől függ. E tényezők egyike a szín. A szín nem csak az épület ruhája, hanem az architektúra alkotórésze is. Funkció, szerkezet, forma, szín elválaszthatatlan egymástól.”
    Nemcsics Antal: Színdinamika. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1990 (202.oldal)
11. "A magyar táj koloritja is sajátos. Ehhez a magyar ember legjobban fehér házaival tudott alkalmazkodni. (idézzük fel a magyar tájfestők alkotásainak színvilágát is). A fehér szín együtt él a napszakok, évszakok változó színességével, derűsen közvetítve, tükrözve a környezet színváltozásait. Kis területen koncentrált erős – főleg piros – színnel ritmizálta a fehér felületeket (festett oromdísszel, a muskátlik, esetleg piros paprikacsomók és sárga csöves kukoricafüzérek ritmikus sorával stb.) Ez a művészi ökonómia a belső terek színvilágában is érvényesül."
    Pogány Frigyes: Építészet. Minerva Nagy Képes Enciklopédia. Minerva Kiadó. Budapest. 1973.(167.oldal)
12. "A textúra finoman strukturált, érzéki ingerként hat, amelyet csupán más érzékletekkel való szerkezeti összhangban lehet felfogni . A gyep, a beton, a fém, a zsákvászon, a selyem, az újság vagy szőrme felületi textúráját, amelyek nagymértékben tapintási érzeteket sugallnak, vizuálisan több érzéklet egyfajta összeolvasásaként észleljük."
    Kepes György: A látás nyelve. Gondolat Kiadó. Budapest. 1979. (168.oldal)
13. A fényművészet kifejezést Kósa Zoltán használja "A világítás művészete" című könyvében. "A fényművészetben ugyanúgy, mint a többi művészeti kategóriában, mindig fellelhető a két nagy formálási törekvés: a felületek nagyvonalú összefogása vagy a kis részletek érdekes, festői hangsúlyozása."
    Kósa Zoltán: A világítás művészete. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1967 (62.oldal)