Erzsébet homeopata kórház, Budapest
A bakácstéri Erzsébet homeopata kórházat 1870-ben alapította özv. Zichy József grófné született Metternich Melánia hercegnő. A nemes alapítvány célja az volt, hogy benne szegénysorsú betegek és gyógyíthatatlan bajban szenvedők mérsékelt ápolási díjak mellett gondos orvosi kezelésben részesüljenek. A régi földszintes épületben elhelyezett kórház a kezdet első éveiben mindössze hat szobából állott; a 12-nél többre nem emelkedő beteg gondozását paulai Szent Vincéről nevezett irgalmasrend nővérei látták el.
Főúri köreink áldozatkészsége, bankok és takarék- pénztárak adományai és kormánysegélyek a megalakulás óta eltelt majdnem 40 esztendő alatt annyira növelték az alapítvány vagyonát, hogy az időközben megvásárolt szomszédos telken ismételve sikerült pótépítkezésekkel és kibővítésekkel megnöveszteni a kórház helyiségét. Mikor azután mindez nem használt, az alapítvány igazgatósága elhatározta annak újjáépítését is. Ez 1905-ben történt, amidőn az igazgatóság özv. gróf Pálffy Pálné elnöklete alatt Pálffy Miklós herceg, Pálffy Anna grófné, Eszterházy Móric gróf, Mailáth József grófi Győry Teréz grófné és Károlyi Gyuláné grófné tagokból állott. A programra kikötötte, hogy az építkezés oly módon viendő keresztül, hogy a régi emeletes szárnyépület fönntartassék és az utcai frontra betegszobák sehol ne helyeztessenek. Ezek a kikötések meglehetősen befolyásolták az alaprajz egész dispozicióját, így keletkezett annak az utca felé nyílt udvarral való megoldása, ezáltal voltak sok helyütt megszabva az épületnek axisai, az emeletmagasság megtartásával pedig az architektónikus kiképzés keretei. A terjedelmes nyílt udvart az utca felől tagozott határfal zárja el, maga az udvar az üdülő betegek sétahelyéül szolgál. Az alaprajzi elrendezést illetőleg a következőket kell megemlítenem. A jobboldali szárnyban vannak azok a helyiségek, amelyek az ingyenétel kiosztását szolgálják.
A szuterrén többi helyiségeit a jeges pince és a teljesen berendezett fertőtelenítő foglalja el. A jobboldali szárny az irgalmas nénék helyiségeit tartalmazza, földszinten a dolgozó- és lakó-, az emeleten pedig a hálószobákat. Evvel szimetrikusan a baloldali szárnyban a földszinten a betegek várószobái, az orvosok rendelő- helyiségei és a kórházban lakó inspekciós orvos lakása van. Az összes többi helyiségekben kisebb-nagyobb kórtermek és külön betegszobák, megfelelő módon elhelyezett konyhák, éléskamrák, fehérnemi raktárak, fürdőszobák és más helyiségek sorakoznak. Mindezek kályhákkal fűthető folyosókból nyilának. A hátsó épületszárny közepén van a kápolna, architektónikusan hangsúlyozva, alaprajzilag pedig minden egyéb épületrésztől meglehetősen egyenlő távolságban.
A homlokzatok kiképzésénél az építtető igazgatóság határozott kívánsága szerint német-bárok formákat kellett szem előtt tartani.
A kórház építkezésénél a különböző iparosmunkákat a következő cégek végezték: föld-, kőmíves- és elhelyező-munka Szentpály József, kőfaragómunka Apríly János, ácsmunka Antony és Lux, bádogos-, vízvezetéki és csatornázási munka Valiéntiny Bálint, asztalosmunka Hufnagel Imre, üvegesmunka Glatz András, burkolómunka Cristofoli Vince, vászonredőnyök Hoffmann Lajos, fölirások Steiner Ármin és Ferenc, prizma-üvegtáblák Luxfer prizmagyár, aszfaltmunkák Biehn János, szobrászmunka Langer Ignác.
Az egyelőre egyemeletesre épült kórház jelenleg 150 ágyra van berendezve. Emeletráépítésre azonban már most számítottunk a falak méretezésénél. Az egész építkezés 1905. év őszén kezdődött és új részeit már 1906. augusztus havában használatba vették. Az összes építőköltség mindenestől 250.000 koronát tett ki. Az intézet orvosi vezetése Sulkovsiky József dr. kezeiben van, kezelő orvosok gyanánt Németh Ignác dr. és Hofhauser István dr. rendelő orvosok működnek.
Forrás: Magyar Építőművészet 1907. október, 12-17
1921-ben a Hangya Szövetkezet és az Országos Központi Hitelszövetkezet vette át a kórház fenntartását, ekkor kapta a Szövetkezetek Erzsébet-kórháza nevet. Később OTI Kórházként működött. 1949-ben államosították, egyesült a Bakáts tér 10. szám alatti Országos Onkológiai Intézettel, melyet még 1906-ban Márkus Géza építész tervezett Erdey Antal szülészeti klinikája céljára. 1953-ban a két intézmény ismét szétvált, az épületet átépítették és 1954-ben megalakult a Schöpf-Merei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórház. 1968-ban végül ismét egyesültek a Knézich utca 14. és a Bakáts tér 10. sz. alatti kórházak, és létrejött a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ, mely 2007-ban megszűnt. A rendszerváltozást követően a Knézich utca 14. alatti épületegyüttes idősek otthonává alakult.
