Hotel Le Meridien - Adria-palota, Budapest
A múlt A Közmunkatanácshoz küldött kérelmében az Adriai Biztosító Társulat 1912. május 1-re időzítette az építkezés megkezdését. A főváros egyik központi fekvésű, értékes és monumentális építkezésre alkalmas telkére elnyert elvi engedély után a társulat tíz jeles budapesti építőművészt szólított fel tervek készítésére. A zártkörű pályázatra beérkezett tervezeteket "kitűnő és elismert magyar szakértő által felülbíráltatta". A pályázat résztvevői a később a palotát tervező Tőry és Pogány építészpároson és Lajta Bélán kívül nem ismertek, és hasonlóan homály fedi a jó nevű szakértő kilétét. Bank és biztosító épületeinek nagy száma és népszerűsége miatt utóbbi talán Alpár lehetett. A pályázat bevallott célja volt az intézeti épület reklámerejű kialakítása is. "Intézetünk régi jó hírnevét, az egész világon elismert sziklaszilárd üzleti elveit fogja hirdetni ez a majdan székesfővárosunknak egyik hírnevességét képző márványpalota, örök díszére és emlékére azoknak a munkás férfiaknak akiknek működése alatt a Riunione mai elismert nagyságát és elsőrangú pozícióját az európai biztosító társaságok között kivívta."
Az intézeten belüli versengésből a Tőry Emil - Pogány Móric építészpáros munkája került ki győztesen. Tervezetük néhány lapja megjelent a szaksajtóban. Az engedélyezéshez kidolgozott terveket 1912. június 12-én, két példányban nyújtották be a tanácshoz. A tanácsi III. ügyosztály hosszasan vizsgálta a terveket. A Warga László főmérnök és Harrer Ferenc tanácsnok által október 25-ére készített kimerítő jelentés hasonlóan az ügyosztály egy évvel korábbi álláspontjához az árkádos építkezés elvetését javasolta.
1913. március 28-án Tőry és Pogány újabb, ezúttal már a kereskedelemügyi miniszter által előírtakat is magába foglaló tervsorozatot terjesztett a tanács elé engedélyezésre. Az árkád alatti terület hasznosítását tiltó kitételt sérelmesnek találták, a kábelek és csövek egymás fölötti polcon való elhelyezésével egy 1,5 m széles járható akna is kielégíthetné az előírtakat. Két nap múlva a tanács III. ügyosztálya megtárgyalta a kérelmet és számtalan kikötés mellett az engedély kiadását javasolta. A Mann Mór okleveles építész felelős építőmester felügyelete alatt zajló munkák az 1917-es év végére befejezéshez közeledtek. Ez évben egy, a Nemzeti Áldozatkészség szobrának leleplezésekor készült kép hátterében látható a szerkezetkész, beállványozott épület. Novemberben a lakásoknak szánt rész már annyira elkészült, hogy a lakók közül többen beköltöztek, és az irodai rész befejezése is közel volt. A következő évben befejeződött az építkezés, kisebb-nagyobb módosításokkal megvalósult az 1913-as tervsorozat.
A tervrajzon ábrázolt díszes homlokzat helyett sima készült, elmaradt az attikát lezáró pártázat, a legfelső szint trapézzáródású ablakait félkörívesek váltották fel. A középső udvart lezáró üveg sátortető helyett kupolás kialakítást kapott. A hatalmas épületben a földszinten üzletek, a Miatyánk utcai szárnyban a biztosító társulat irodái kaptak helyet, a lakószinteken pedig összesen 14 lakás. A nagyobb lakások a Deák tér felőli homlokzat tengelyétől húzódtak az Erzsébet tér, illetve A Deák Ferenc utca felé, a kisebbek a Deák Ferenc utca felé fordultak. Az épület átadását az intézeti székház építésében jeleskedők megörökítésével is emlékezetessé tették.
A homlokzatot Ligeti Miklós és Telcs Ede puciscei márványból készített, a biztosítás ágazatait szimbolizáló szobrai díszítették. A Deák Ferenc utcai homlokzaton a szavatosság (férfi mozdonnyal, Ligeti) és az elérési biztosítás (nő dobozzal, Ligeti), a Deák Ferenc tér felől a szállítmánybiztosítás (Mercur, Ligeti) és az üvegbiztosítás (nő korsóval, Telcs) kapott helyet. Az Erzsébet téri oldalt a betörésbiztosítás (férfi libával, Telcs), a hozománybiztosítás (nő értéktárgyakkal, Ligeti), a jégbiztosítás (nőalak, Telcs) és a tűzbiztosítás (Szt. Flórián, Telcs) szobrával díszítették. A Miatyánk utca felől a fonalat vágó Párka (életbiztosítás, Ligeti) és a sebét kötöző férfi (balesetbiztosítás, Telcs) díszítette az épületet. A II. világháborúig nem változott az épület külső képe.
"Ismerik-e az Adria biztosító palotáját az Erzsébet téren? Most épül, azaz a háború eleje óta, de most bontakozott ki az állványok közül s fehér, kemény kövei, melyeken megtörik a fény, megállítják a sétálót. Van egy keskeny és magas frontja a Károly-körút felé, ez kissé száraz és mértani jellegű, túlságosan logikus és nem formál teret, hanem a levegőbe felállított lapot mutat, melyet emeletsorok sem osztanak meg, talán mert a rajta ritkán elhullatott ablakok és erkélyes ajtók, önmagukban szerény és graciózus formáikkal, túlságosan különálló, zárt darabok, vagy műtárgyak, vagy egyéniségek a felülethez arányítva. Erzsébet-téri fecadeja azonban olyan nemes, olyan egységes, olyan sikerült, hogy a Budapest és főként Pest utcaképének szemlélésén elkeseredett lélek szinte nevetni szeretne örömében. Hatalmas homlokzat ez, öt emeletsora húzódik el hosszan egymás felett s a legalsó két üzleti emelete még nem készült el, csak formái mutatják, hogy a ház mestere nyilván szerencsésen fogja megoldani vagy megkerülni azt a nehéz feladatot: hogyan lehet vasbetonra és üvegre - modern üzletet nem akarnak elképzelni még küszöbtől padlásig átlátszó falak nélkül, míg valaki be nem bizonyítja majd, hogy az abszolút üveg lehet amerikai, nemcsak nem szép, hanem nem is feltétlenül praktikus s a fal s fény helyes elosztása a fő - tehát hogyan lehet a túlkönnyű lábazatra emeletsorokat rakni kőből s mégis elhitetni a valót, hogy ami alul van, az tartja a felső részt. Ezen a felső részen, ezeken az emeletsorokon hiába keresnénk díszt, szobrot, allegóriát, kőbe formált fényűzést és a parnevü hencegésnek nálunk annyira megszokott egyéb arcitektonikus kifejezését. Pedig ez a homlokzat nem dísztelen, csak dísznélküli, nem döbbent meg a másik véglettel, a sivár puritanizmussal, nincsen összerakva lelketlen falskatulyákból, melyekkel logikus, értelmes, gondolkodó, a hamisítást és a sablónt elvető, de intencióval pótolni nem tudó építészek szokták modernségüket hirdetni. Az Adria-palotának bizonyos részletei, párkányai, szegélyei, erkélyrácsai talán nem is "modernek" abban az értelemben, hogy az építésznek, úgy látszik eszében sem volt ilyen részletek rikítóan újszerűre komponálásával fárasztani magát. Mint a tudatos és jó szónok, kinél a mondanivaló s nem a forma és a szóképzés, meg a mondatfűzés törik-szakad új-eredeti volta a fő: nyugodtan használt kipróbált közhelyeket is, hiszen ezeket is mind újra kellett alakítania, megkomponálnia, méreteiket megszabnia, szóval megformálnia. A régi és az új építészet egyaránt a forma művészete. S ezen a homlokzaton a forma nemessége az, ami oly vonzó, az arányok magától értetődő harmóniája: mikor hiányzik, tulajdonképpen csak akkor szoktuk észrevenni ezt a harmóniát - hányszor hiányzik! Történelmi stílusok skatulyái közé az eleganciájában oly egyszerű homlokzat nem helyezhető el. De van valami görögös, helyesebben empire-os íze, melyet talán az emeleteket felülről lezáró ballusztrádsor vagy a főpárkány arányainak elosztása inkább csak éreztet."
Forrás: Esztendő, 1918. V. (május) pp. 148-152. Budapesti utcák és házak. Részlet Lengyel Géza írásából
A Jelen Az ötcsillagos szállodának otthont adó épület 1914-18-ig épült fel premodern stílusban Tőry Emil és Pogány Móric műépítészek tervei alapján. Az Adriai Biztosítótársulat székháza az irodákon kívül luxuslakásoknak és tetőtéri fotóműtermeknek adott helyet. A világháborús pusztítások és az 50-es években történt funkcióváltás, - mely során az épületbe a Budapesti Rendőr Főkapitányság költözött, - az eredeti díszes külső és belső megjelenésből keveset hagyott, csak az Erzsébet téri volt intézeti előcsarnok és az innen az irodai szintekre felvezető kovácsoltvas korlátú lépcsőház idézték fel az épület korabeli hangulatát. A piaci igényeket és a ház kedvező elhelyezkedését felmérve az Ofer Brothers először irodaházzá szerette volna átalakítani az épületet, végül - a szomszédos hotel közelsége ellenére is - a szálloda funkció mellett döntöttek. A kb. 19.000 m2 bruttó alapterületű szálloda pince, földszint, 6 emelet, tetőtér, gépészeti szintekből áll, főbejárata az Erzsébet tér felől nyílik. A földszinten üzletek, előcsarnok, kávézó-bár, éttermek, a pinceszinten konferenciatermek, bálterem, business center, a 6. emeleten fitness és uszoda központ található. A szálloda központi részén üvegtetővel fedett, zárt átriumos udvar helyezkedik el. A 218 szállodai szoba közül a többség 36-37 m2-es szobaegység, a szobák belmagassága 3,45-2,80 m. Az épület műemléki adottságai miatt telken belül nem létesült parkoló. A szálloda gazdasági és személyzeti bejárata a Miatyánk utcából nyílik, a földszinten konyhaüzem, recepció háttérirodák, a pincében az előkészítő helyiségek, bankettkonyha, piperemosoda, öltözők, műhelyek, a félemeleten irodák, míg a tetőszinten kazánház- hőközpont, folyadékhűtők- diesel aggregát kerültek elhelyezésre. A gépészeti felépítmények minimalizálása érdekében a szellőzőgépházak szintenkénti, hangszigetelt gépházakban kerültek elosztásra. A tervezés során számos, előre nem látható műszaki feladatot kellett megoldani: szerkezet-megerősítések, részleges bontások miatti organizáció, légtechnikai hálózat összehangolása a szerkezetekkel, akusztikai szigetelések, a földalatti miatti vibrációcsökkentés.
Forrás: mertek.hu
