Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nemzeti Hangversenyterem

Tervező:
Helye:
1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.
Tervezőiroda:
Munkatársak:
Vezető társtervező: Erőss János
Koordináló építész: Turi Zoltán
Építész tervezők: Szatmári Gábor, V. Szabó Gyula, Benke Róbert, Dobos Botond, Torda-Molnár Tamás
Iparművész: Jovánovics György
Társtervezők:Stokplan, D Kettő Statikus Iroda, Duo Plan, Villes, Artec, Gastroplan, Gebei és Társa
Építés éve:
2005

A tömb legnagyobb térigényű egysége a Nemzeti Hangversenyterem. A koncertterem a történelmi előképekre épülő mérete, formájának jellegzetessége (shoebox) a tömb meghatározó építészeti karakterét adja meg. A telekadottságok meghatározták a nagyterem elhelyezését, irányát. Az előcsarnok többszintes hatalmas átriumába a koncertterem tömege, mint egy részben kinyílt „kagyló” nyúlik bele.
A közönségforgalom kialakítását a „nagytér-kistér-nagytér elvre” építettük. Közvetlenül a nagyterembe való bejutás előtt zárt, „szenvedélyes” kialakítású kerengősoron halad át a publikum – a koncerttérbe való belépés, „átalakulás” téri feszültségét erősítve.
A közönség a bejárati előcsarnokból felfelé haladva tágas lépcsőkön, lifteken és mozgólépcsőn jut el az első emeleti zsőlyeszintre valamint innen tovább lépcsőkön és lifteken az első, második és harmadik karzatszintekre.
A koncertterem befogadóképessége 1607 fő, ehhez járulnak hozzá a harmadik karzaton kialakított állóhelyek, ahová diákok válthatnak olcsó jegyet és részeseivé válhatnak a legszínvonalasabb előadásoknak is. Jelentős eleme a teremnek a koncertpódium felett lebegő, a nézőtér fölé is benyúló, három elemből álló, mozgatható akusztikai hangvető. A terem változtatható akusztikáját szolgálja továbbá a pódium és a terem oldalfalai mentén elhelyezkedő hatalmas zengőkamrák rendszere, mely nagyméretű és tömegű ajtók mozgatásával a koncertterem térfogatát és az utózengési időt módosítja.
Ugyancsak a változtatható akusztika eszközei az előadóterem falait lefedő mozgatható függönyök. A terem egyik dísze a déli, pódium mögötti falát az első karzatszinttől elfoglaló, Magyarországon és Európában is jelentős méretű hangverseny orgona. A hangversenyterem belső falfelületeinek gipszburkolata Jovánovics György szobrászművész alkotása, mely karakteresen meghatározza a terem belsejét.
A gipszfelületek egy monumentális képpé állnak össze, mely még inkább a tér nagyságát erősíti, a színpad felé egyre mélyebb, érzelmesebb, erőteljesebb színek az orgona hűvös fém testében olvadnak össze. A koncertteremnél elengedhetetlen tökéletes csendet azzal értük el, hogy a terem tömege egy önálló, a ház szerkezetétől független elrezgetett tömegben van. A termet számos színház- és világítástechnikai, hang és kommunikációs rendszer szolgálja ki. Magas színvonalú hangrögzítés, valamint rádió és televízió közvetítés lehetőségét is biztosítjuk.
Az épület hátsó, üzemi szárnya ad otthont a Koncertterem kiszolgáló tereinek, valamint a Nemzeti Filharmónia zenekarának, énekkarának és kottatárának. A páratlan akusztikai eredmény Russell Johnson munkája, mely egész életében folytatott kísérletezésének kiteljesedése, és amely méltán nyerte el a világ egyöntetű elismerését. Ez teszi lehetővé, hogy a terem ideális helyszíne legyen mind kamarakoncerteknek, nagyzenekari műveknek, koncertszerű operáknak, szólókoncerteknek, erősített világzenei koncerteknek vagy könnyűzenei koncerteknek.
Ennek köszönhetően a magyar zenei életben az épület megnyitása óta olyan előadások valósulhattak meg, amelyekre eddig nem volt lehetőség Magyarországon, mint például a monumentális Mahler VIII. színfónia vagy a Wagner fesztivál keretében játszott operák.