Fesztivál Színház, Budapest
Koordináló építész: Turi Zoltán
Építész tervezők: Valkai Csaba, Simon Móni
Iparművész: Ambus Sándor
Társtervezők: Stokplan, D Kettő Statikus Iroda, Duo Plan, Villes, Artec, Aft-Akusztika, Gastroplan, Gebei és Társa, Technoart
A tömb legnagyobb térigényű egysége a Nemzeti Hangversenyterem. A koncertterem a történelmi előképekre épülő mérete, formájának jellegzetessége (shoebox) a tömb meghatározó építészeti karakterét adja meg. A telekadottságok meghatározták a nagyterem elhelyezését, irányát. Az előcsarnok többszintes hatalmas átriumába a koncertterem tömege, mint egy részben kinyílt „kagyló” nyúlik bele.
A közönségforgalom kialakítását a „nagytér-kistér-nagytér elvre” építettük. Közvetlenül a nagyterembe való bejutás előtt zárt, „szenvedélyes” kialakítású kerengősoron halad át a publikum – a koncerttérbe való belépés, „átalakulás” téri feszültségét erősítve.
A közönség a bejárati előcsarnokból felfelé haladva tágas lépcsőkön, lifteken és mozgólépcsőn jut el az első emeleti zsőlyeszintre valamint innen tovább lépcsőkön és lifteken az első, második és harmadik karzatszintekre.
A koncertterem befogadóképessége 1607 fő, ehhez járulnak hozzá a harmadik karzaton kialakított állóhelyek, ahová diákok válthatnak olcsó jegyet és részeseivé válhatnak a legszínvonalasabb előadásoknak is. Jelentős eleme a teremnek a koncertpódium felett lebegő, a nézőtér fölé is benyúló, három elemből álló, mozgatható akusztikai hangvető. A terem változtatható akusztikáját szolgálja továbbá a pódium és a terem oldalfalai mentén elhelyezkedő hatalmas zengőkamrák rendszere, mely nagyméretű és tömegű ajtók mozgatásával a koncertterem térfogatát és az utózengési időt módosítja.
Ugyancsak a változtatható akusztika eszközei az előadóterem falait lefedő mozgatható függönyök. A terem egyik dísze a déli, pódium mögötti falát az első karzatszinttől elfoglaló, Magyarországon és Európában is jelentős méretű hangverseny orgona. A hangversenyterem belső falfelületeinek gipszburkolata Jovánovics György szobrászművész alkotása, mely karakteresen meghatározza a terem belsejét.
A gipszfelületek egy monumentális képpé állnak össze, mely még inkább a tér nagyságát erősíti, a színpad felé egyre mélyebb, érzelmesebb, erőteljesebb színek az orgona hűvös fém testében olvadnak össze. A koncertteremnél elengedhetetlen tökéletes csendet azzal értük el, hogy a terem tömege egy önálló, a ház szerkezetétől független elrezgetett tömegben van. A termet számos színház- és világítástechnikai, hang és kommunikációs rendszer szolgálja ki. Magas színvonalú hangrögzítés, valamint rádió és televízió közvetítés lehetőségét is biztosítjuk.
Az épület hátsó, üzemi szárnya ad otthont a Koncertterem kiszolgáló tereinek, valamint a Nemzeti Filharmónia zenekarának, énekkarának és kottatárának. A páratlan akusztikai eredmény Russell Johnson munkája, mely egész életében folytatott kísérletezésének kiteljesedése, és amely méltán nyerte el a világ egyöntetű elismerését. Ez teszi lehetővé, hogy a terem ideális helyszíne legyen mind kamarakoncerteknek, nagyzenekari műveknek, koncertszerű operáknak, szólókoncerteknek, erősített világzenei koncerteknek vagy könnyűzenei koncerteknek.
Ennek köszönhetően a magyar zenei életben az épület megnyitása óta olyan előadások valósulhattak meg, amelyekre eddig nem volt lehetőség Magyarországon, mint például a monumentális Mahler VIII. színfónia vagy a Wagner fesztivál keretében játszott operák.A színpadterekre tapadó nézőtér kialakítása a koncertterem „kagylójához” hasonló, egyszerűbb formában megidézi annak formavilágát. A közös előcsarnok részeként kialakított fél szintre kiemelt, impozáns lépcsőn megközelíthető területen alakul ki a Fesztivál Színház saját előcsarnoka. Az e fölött elhelyezkedő – homlokzat síkra illeszkedő egyenesvonalú, tört karú lépcsőkkel összefűzött előterekről nyílik a színházterem zsöllye- és karzatszintje.
A 450 fős Fesztivál Színház többfunkciós befogadó színházterem, melyet még a Hagyományok Háza otthonaként terveztünk. Ezért a terem kialakítását az erőteljes népzenei előadásokhoz igazítottuk. A belső tér hangulatát megadó faburkolatot Ambrus Sándor szobrászművésszel közösen terveztük. Belsőépítészetében a magyar népművészet kortárs megfogalmazására törekedtünk.
A monumentális Hangversenyteremhez képest kicsi intim tér önálló identitással bír a házban, a koncertterem lágy vonalaival ellentétben férfias, robosztus erőket közvetít. A belső tér karzatai, mint a hátsófalból kihúzott dobozok jelennek meg a nézőtérben, melyek a színpad felé történő lelépdeléssel ráirányítják a figyelmet a produkcióra. A különböző felületeken ugyanannak a struktúrának a különböző mélységű mutációjaként jelenik meg nagy élő szervezetté varázsolva a nézőteret.
A terem a koncertteremhez hasonló multifunkcionalitásra alkalmas a saját léptékében, táncszínházi produkciók, zenés színházi vendégjáték, kisebb komolyzenei hangversenyek, kamaraoperák befogadására is alkalmas és kapcsolódnak hozzá a befogadó színházhoz szükséges magas felszereltségű és adottságú próbatermek.
A földszinten a Gregersen köröndről és az előcsarnokból is megközelíthetően alakítottuk ki az éttermet, mely a vendéglátás mellett kisebb produkciók, kiállítások befogadására is alkalmas, maximum 260 fő részére.