Schmalz-udvar, Budapest
Sajnos erről a korai szecessziós, kőkertéses erkélyekkel, Köztelek utcai kerek ablak szalag díszítésses épületről és építésének körülményeiről nagyon keveset lehet tudni, illetve semmit sem. Hosszas nyomozás után csak a levéltári adatokból derült fény, hogy az építtető Karl Schmaltz (róla sem talaláltam semmilyen információt), illetve a tervezők Hild Károly és Lohr Antal, igaz hogy ez csak egy földszintes lakóház átalakítására, illetve ablak ajtóvá alakítási kérelmen. Az interneten több helyen is - valószínűleg hibásan - Bach János építész neve kering, de erre vonatkozóan semmilyen adat nem áll rendelkezésre. A házon található Kossuth Lajos emléktábla, mely Dinnyés László alkotása. Az épületen belül Róth Miksa műhelyéből származó festett üvegablakok találhatóak.
Ha esetleg valaki találna az építéséről vagy a házról leírást, anyagot kérem küldje el az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre.
Levéltári forrás: Budapest Főváros Levéltára • HU BFL XV.17 - Tervtár • HU BFL XV.17.b Pest szabad királyi város tervei (1786-1873) • HU BFL XV.17.b.312 Építő Bizottmány (ÉB) (1861-1873)
A tervező kiléte (frissítés, köszönet érte Vincze Miklósnak):
A telken állt ház 1908 folyamán gazdát cserélt, Schmaltz Károly pedig a következő évben folyamodott építési engedélyért a Fővároshoz. Bizonyíték erre 1909 tavaszának számtalan lapja, így például a Pesti Hírlap március 9-i száma: 
A legtöbb esetben ilyenkor nem csak az építtető neve és az építkezésnek/átalakításnak/bővítésnek/bármiféle munkának helyet adó ház címe látszik, hanem az építész neve is. Itt ez a ritka kivételek egyike, de az Építő Ipar (1909. március 14.) szerencsére bizonyítja, hogy Bach volt a tervező: 
A terveket a következő hónapokban még finomíthatták, hiszen az Építő Ipar augusztus 8-i száma például a "Jóváhagyásra ajánlott" szekcióban említi a házat (az aug. 2-i ülésen bólintott rá a tervekre a magánépítési bizottság). És ugyanez történt a november 22-i ülésen, szintén Bach János nevének említésével: 
A következő évben a házat minden bizonnyal átadták, júliusban pedig liftre is kaptak engedélyt: 
Schmaltz az engedélykéréseken való feltűnése egyébként kicsit fura, ugyanis 1909-től hosszú éveken át így szerepel a háztulajdonos neve a Czim- és Lakásjegyzékekben: 
Szóval ha Bartha Istvánné volt a többségi tulajdonos, miért Schmalz kérte a tervek engedélyeztetését? Tekintsünk is el ettől nagyvonalúan, hiszen a dolog semmin sem változtat, sőt, 1928-ban már "Schmaltz Károly és b. társai" bejegyzés volt a jegyzékben (és közben a helyrajzi szám is változott): 
Van azonban még egy ok, amiért ez fura: a Ráday utca 26. számú telke az építéskor már hosszú évtizedek óta legalább részben a Schmaltz család birtokában volt – 1885-ben például örökség útján jutott anyjáról az egyébként ifjabb titulust is viselt Schmaltz Károlyra, ld. Budapesti Közlöny, 1885. december 18.: 
Schmaltz édesapja egyébként 1892-es visszavonulásáig ült a Pesti molnárok és sütők gőzmalmi-részvénytársaság igazgatóságában, de számos épületet és telket is birtokolt a mai Ferencváros területén, illetve a tágabb értelemben vett környéken. Ezek lassan a fiára szálltak, aki földbirtokosként és háztulajdonosként a felső tízezer tagjainak életét élte, 1908-ban például egy számos lapban közölt dícsérő levéllel örömmel tolta meg például egy autómárka szekerét (Az Ujság, 1908. ápr. 16.):
Később autóscége volt, és legalább 1941-ig ott ült az 1923-ban alapított Lónyay Szálloda Rt. igazgatótanácsában, de a telkek, illetve házak adás-vételéből, valamint a bérlakások kiadásából csinos bevételei voltak... Ó, és a helyrajzi számokra két bizonyíték – az 1908-as, illetve az 1937-es térkép részlete:
Később autóscége volt, és legalább 1941-ig ott ült az 1923-ban alapított Lónyay Szálloda Rt. igazgatótanácsában, de a telkek, illetve házak adás-vételéből, valamint a bérlakások kiadásából csinos bevételei voltak...
Ó, és a helyrajzi számokra két bizonyíték – az 1908-as, illetve az 1937-es térkép részlete:
És még egy apró adalék, az építésnek 1910 nyarára végett kellett érnie, hiszen a Pesti Hírlapban július 31-től bukkantak fel a lakáshirdetések:
Forrás: Vincze Miklós/24.hu Kultúra rovatának munkatársa, az Ismeretlen Budapest sorozat gazdája
