Sauska Borászat, Villány

Ipar, mezőgazdaság, Sugár Péter

A borászat Villánytól délnyugatra, a Nagyharsány felé vezető út melletti mezőgazdasági terület közepén található. Szomszédságában, a szőlőterületek közelében a hegy lábánál családi házak sorakoznak.
A beépítést három karakteresen különálló épület határozza meg: a tartályos erjesztő, a palackozó és a logisztikai raktár. Az épületek közötti fedett-nyitott terekben történik a szőlő fogadása és az egyéb anyagmozgatás, személyközlekedés. A három épület egy közös udvart határoz meg: ez a központi fogadótér, ahová a szőlőt behozzák és ahonnan a készárut elszállítják, illetve innen közelíthető meg a logisztikai raktár (traktorgarázs). Az épület "legpiszkosabb" részei lezárhatók, elrejtve a szem elől a göngyölegeket, kisgépeket. Bár szinte a teljes teherforgalom az udvaron keresztül bonyolódik le, mégis, az udvar reprezentatív kialakítású. A faszerkezetű előtetők technológiai funkciójukon túl árnyat adó tornácként, "kerengőként" is szolgálnak. Innen közelíthetők meg az emeleti irodák, a kóstolótér és a hozzá tartozó terasz.
A földszinten található a laborhelyiség, teljes üvegfelülettel galériásan kapcsolódva a tartályos erjesztő és feldolgozó térhez.

Az épületek között kialakított manipulációs terek változó alaprajzi méretei technológiai szempontból kedvezőek, de építészetileg is érdekesek: a zöldtető, a homlokzatra merőlegesen és párhuzamosan szerkesztett faszerkezetű tetők változatos tereket hoznak létre. A déli országokban a hagyományos borászatokat a kevés és kisméretű nyílásokkal ellátott zárt falak és a közöttük lévő fedett faszerkezetű tetők-előtetők jellemzik. Ezt a Villány hangulatától nem idegen mediterrán világot is megidézi a tervezett épület építészeti kialakítása.
Az illeszkedés kérdése a tágabb táji környezet és a konkrét helyszín szempontjából egyaránt fontos. A villányi borvidék történeti pincéire a hosszú utcává összeálló pincesorok, de az utcára merőleges oromzatok sorolása egyaránt jellemző. A tervezett épületben e két jellegzetes homlokzatképzés egységét kívánjuk megteremteni: a homlokzat a Szársomlyó és a Jammertal felől zárt, falszerű megjelenésű. A fogadó udvar a közút felé nyitja ki az épületcsoportot oromzatokat idéző megoldásával.
Az épület keskeny, hosszú tömege a telek alakjának a következménye. Az összefogott, de mégis tagolt tömegalakítás a szőlőterület közepén szabadon álló, abban "úszó" épület szituációját fejezi ki. A homlokzatmagasság csökkentése érdekében a kitermelt földet nem szállítottuk el, az épület falához töltöttük. Ezzel átmenetet képeztünk az épített és természetes környezet között, és változatosabbá tettük az épület környezetét, elősegítve annak tájba illeszkedését. A homlokzatokat a szomszédos borászatoktól eltérően szárazon rakott szabálytalan isztriai mészkővel burkoltuk, illetve vakolt felülettel láttuk el. Véleményünk szerint a szabadon álló épületnek nem a szomszédokkal kell harmonizálnia, hanem a vele sokkal elemibb viszonyban álló földdel, a szőlőtőkékkel. A természeti környezettel való egységet a fű, mint "tetőfedő anyag", vagyis a zöldtető jeleníti meg.
A belső terek kialakítása a karakteres funkciókat követi. A tartályos erjesztő tér csarnokszerű, melyet az egyszerű, szaruállásos tetőszerkezet tagol. A fahordós pince az épület legnagyobb tere, melyet az üvegezett lépcsőházi és liftmag oszt ketté. A térben csak az üvegfalak, a nyersbeton felületek és a hordók fa anyaga jelenik meg. A látszóbeton felületek alkalmazásának nem csak a gyors építkezéshez szükséges betontechnológia az oka, hanem az építészeti szándék is. A tervezett dongaboltozatos forma a hagyományos pincék világára is emlékeztet, ugyanakkor a viszonylag karcsú vasbeton pillérek miatt átlátható, összefüggő és látványos csarnokszerű belső tereket is eredményez. A jó minőségű látszóbeton felületek nemcsak a hagyományos fahordókkal, hanem a rozsdamentes acéltartályok "high-tech" világával is harmonizálnak.
A dongaboltozatos forma és a zöldtetők használata az üzemeltetés szempontjából is kedvező helyzetet teremt, mert a hagyományos pincékhez hasonló hőmérsékleti viszonyok állíthatók elő.

Sugár Péter