Erzsébet királyné Szálloda, Gödöllő
Története
Már 1900-ban tervezték, hogy a Ferencz József tér és a Váci utca sarkán álló földszintes, a település tulajdonában lévő épület helyére egy díszes, emeletes községházát építenek, melyben valamennyi gödöllői közhivatal egy helyen elfér. Az építkezés terve akkor került ismét felszínre, amikor 1907-ben a sarkon álló épület a tűz martalékává vált. Az új községháza terveit Jánosházy László építészmérnök készítette, majd később a munkák kivitelezését is Ő felügyelte.
Az építkezést 1910. februárjában három éves halogatást követően hagyta végül jóvá a Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal. A településnek nem volt elég pénzügyi forrása az építkezés megvalósításához, így kénytelenek voltak 50 éves időtartamra kölcsönt felvenni.
Az építkezés lebonyolítására nyílt versenytárgyalást írtak ki. Végül nagy huzavonát követően a képviselő- testület a kiskunhalasi Maján János ajánlatát fogadta el. A vízvezeték szerelési munkálatokkal Neumann János budapesti vállalkozót bízták meg, a villanyszerelési feladatokat a Ganz Villamossági Rt valósította meg. Jánosházy László 1912-ben történt halálát követően az építkezés további vezetését Dvoracsek József építész vette át. Az épület pincéje a Váci utcai kapubejárótól a Ferencz József téri nagy kapuig tartott. Szinte valamennyi üzlethelységhez tartozott pince. Emellett az alagsorban kapott helyet a községi fa- és szénpince, de ide került a lomtár is. A földszinten a két kocsi bejáró mellett a Váci utca felől tizenegy, a Ferencz József tér felől négy üzlethelységet alakítottak ki. A tér és az utca sarkán egy nagyobb méretű üzletet terveztek, melyhez raktárhelység is kapcsolódott. A tér felől megközelíthető kocsibejáró jobb oldaláról nyílt a rendőrség számára kialakított rész, ahol az irodahelységek mellett a zárkák is helyet kaptak. A kapubejárat jobb oldalán volt a lépcsőház, mely az emeletre vezetett. Az udvarban húsz üzlethelységet alakítottak ki, de itt kapott helyet az illemhelység a házmesteri lakás és az udvar hátsó részén az emeleti lakásokhoz vezető lépcsőház is. Emeletet az épületnek csak az utcafront felőli részén terveztek. Az udvari lépcsőházon keresztül vezetett az út, az emeleten kialakított polgári lakások felé. Az egyik ötszobás, a másik pedig háromszobás lakás volt. A tér és az utca sarkán az emeleten alakították ki a nagyméretű gyűléstermet. A Ferencz József tér felőli oldalon kapott helyet egy tanácsterem, a bírói és főjegyzői iroda. Az emeleten a rendőrség felett hivatali helységek voltak. Az épülethez külön artézi kutat is fúrtak.
Az új községháza bérleti jogát 1912. januárjában árverésre bocsátották. A testület egy budapesti Filmszínház Vállalat nyolc, a gödöllői Fogyasztási Szövetkezet három üzlethelységre vonatkozó árajánlatát fogadta el.
1912. szeptember 02-án nyílt meg Madame Grette kalapdivat terme, melyet a korabeli sajtó legmodernebbnek és budapesti mércével mérve is előkelő üzletnek tartott. 1912. októberében nyílt meg a Fogyasztási Szövetkezet által bérelt, Ferencz József tér és a Váci utca sarkán létesített élelmiszerbolt is. Az üzlethelységek éves bérleti díjából befolyó összeg szinte megegyezett az építkezésre felvett kölcsön törlesztő részletével. Ez igen gazdaságos volt a település költségvetése számára.
A beruházás műszaki felülvizsgálatát 1912. szeptember 09-én kezdte el Pischinger Gyula műszaki tanácsos és Gesztessy Mihály főmérnök.
A felülvizsgálat eredményét 1913. áprilisában nyújtották be a községi közgyűlés elé, melyben megállapították, hogy a szemmel ellenőrizhető munkák rendben vannak. Az elvégzett munkálatokra egy év jótállást vállaltak az építkezésen résztvevő cégek. Az 1913-as báli szezon jelentős részét már az új községháza nagytermében rendezték meg.
Jelen
A régi gödöllői városháza műemlék épületének teljes felújítása teljes funkcióváltással, szálloda-, kávézó-, és étterem beépítésével mélygarázs kialakításával, az épület előtti tér forgalmának áttervezésével. Erzsébet Királyné Szálloda néven üzemel napjainkban. Földszintjén üzletsor, passage kapott helyett (5800 m²). A szecessziós stílusban épült helyi védettségű épületegyüttes teljes funkcióváltására, felújítására, bővítésére vonatkozó hasznosítási tanulmány, beruházási programterv, engedélyezési terv, kiviteli terv készítése szerepelt a tervezési feladatok között. Szakértői, kutatói munkát is végeztünk az egykori községháza eredeti építési terveinek és építési okmányainak felkutatásával.
