Goldschmidt-ház, Szeged
A Rákóczi térre vezető Tábor utca sarkán álljunk meg egy pillanatra, s nézzünk föl a ma már igénytelen homlokzatú, saroktornyos házra. Tervezője a szecesszió jeles építésze, Magyar Ede. Az épület (az egykori Goldschmidt-palota) a század közepéig még őrizte külső díszítését: az ötvenes-hatvanas évek fordulóján a tömeges emeletráépítések idején azonban egyszerűen legyalulták a homlokzatát. De szomorkodás helyett kukkantsunk be inkább a lépcsőházba, s a mesékből előlépő virág- és tündéralakok láttán képzeljük el, hogyan festhetett az épület eredeti szépségében. A ház szecessziós kapujának faragásai is gyönyörűek.
1904-ben Magyar Ede két bérház építésére is megbízást kap. Dr. Goldschmidt György részére egyemeletes lakóházat tervez a Bartók Béla (egykor Valéria) tér és Tábor utca sarkára. Az épület saroktoronnyal ékesített és a tető fölé metsződő, erősen hangsúlyozott rizalitokkal tagolt homlokzattal 1905 nyarán készül el. Amikor a Bartók Béla tér egységes beépítési magasságának biztosítása érdekében 1959-ben emeletet húztak az épületre, a homlokzat régi díszeit egyszerűen leverték. Érintetlenül megmaradt viszont az áttört, rovarszemhez hasonló, metszett üvegezésű fakapu. A kapualj két oldalán sorakozó, gipszből formált leányalakok a kor híres táncosnőinek (Loie Fuller, Yvette Guilbert) alakját idézik. A belépőt virággal köszöntő, napkorong háttérrel eszményített nőalakok a szecessziós szimbolika szép megtestesítői. A ritmusba "lendülő", enyhén plasztikusan komponált ruharedők és a mennyezetre felfutó "vonagló" gipsztagozatok egyetlen kompozíciós egységet alkotnak. Ez a korai alkotás még így töredékesen is ígéretes pályakezdést sejtet, egyúttal képet ad a századelőn Szegeden tevékenykedő díszítőművészek kiemelkedő képességéről.
Forrás: Bakonyi Tibor: Magyar Ede
