Kasselik-alapítvány üzlet- és bérháza, Budapest
A bérház A várostervezés és szépítés mellett a modern urbanizáció csalhatatlan jele a bérház megjelenése volt, tömegesen a Lipótvárosban, kisebb mértékben a Belváros felső részében és a Terézváros nyugati peremén. A bérház a tőkés rendszer jellegzetes lakástípusa. Ez már nem egy család, a tulajdonos és háztartása számára, nem lakó- és munkahelyi szükségletének kielégítésére, hanem nyerészkedés végett épül, tehát üzleti vállalkozás tárgya lett.
A pesti urbanizáció első szakaszának imponáló látványosságát jórészt a nemesen egyszerű, egységes építészeti stílus, a klasszicizmus adta meg. Ez a stílus valóban egyetemes volt, egész Európában elterjedt a 18. század végén, a századforduló idején. A klasszicizmus a hivalkodóan díszes és bonyolult, fejedelmi és főúri barokkal való szembefordulást kívánta kifejezni a térmértani ősformák, az antik építészeti hagyomány felelevenítésével, a nyugalmas méltóság, az architektonikus egyenlőség és egyszerűség hangsúlyozásával. Az igény a felemelkedő - nyugaton már hódító - burzsoázia büszkén vallott és némi képmutatástól sem mentes polgárerényének normáiban gyökerezett, de nagyon is megfelelt - főként Közép-Európában - a polgárosodó nemesség és a polgárerényekkel tüntető fejedelmi udvarok korabeli ízlésének is. Voltaképpen a klasszicizmus volt a 19. század első nagy történeti stílusa, s ebben a minőségben a magyar nemességnek is kedvelt irányzata, amelynek vidéki városokban és nemesi kúriákon egy kissé nehézkesebb, provinciális változata is kialakult.
A klasszicizmus közkedveltségét bizonyára annak is köszönheti, hogy sokkal inkább megfelelt az urbanizáció támasztotta megsokszorozott igényeknek, a polgári hivatalok, bérházak építésének, mint a bonyolultabb szerkezetű, zártabb és drágább barokk palota, illetve a nehezen bővíthető barokk lakóház. A klasszicista építészet ugyanis elvetette az egymás fölé rendelt elemek rafináltan kiegyensúlyozott egységét, helyébe a tetszés szerint ismételhető, egyenrangú részek együttesét állította. A homlokzat klasszicista kiképzése ugyanis minden irányban egysíkú, csupán az ablaktengelyek által tagolt felületekben folytatódik, s ily módon bármely irányban folytatható bővíthető.[15] Ezért is válhatott ez a forma Közép-Európában a nagy tömegű bérház és középület uralkodó építészeti típusává.
Bérház és középület azonban küllemét és származását illetően kezdettől nem egy tőről, hanem két különböző ágból fakadt. Más típushoz tartozott az "úri" bérház, a bérpalota és máshoz a tömeglakóház, a bérkaszárnya. A bérpalota kívül-belül magán viselte eredete díszes jegyeit: a középkori polgárház és barokk palota kibővített, klasszicizált változata volt. Ezzel szemben a tömegszállás céljaira épített úgynevezett "udvarok" - a Wurm-udvar, a Marokkói udvar, az Orczy-udvar - eredete a kolostorformához nyúlik vissza, annak is inkább a gazdasági épületeihez. Ebből alakult ki Ausztriában az urbanizáció fellendültekor a Grosswohnhof, amelyet utóbb a monarchiai egységes kaszárnyatervezés és a bérkaszárnya-építés is átvett - némiképp jelképezve is eme lakóintézmények rokonsága.
Forrás: Részlet a Budapesti Negyed 22. (1998/4) számából
A megrendelő Kasselik Jenő, illetve a szüleinek nevét viselő Kasselik Erzsébet és Ferenc alapítvány volt, amely a művelt osztályok önhibájukon kívül szűkös viszonyok közé jutott tagjait támogatta. Az épület külső homlokzatai drága anyagokból készültek. A falakat kő borítja, a nyílások közti részt több helyen vaslemezekkel burkolták, a tetőt rézlemezek fedik. Az alsó három szinten üzletek nyíltak. A főbejárat mögött díszes, L alakú kapualj vezet a főlépcsőházba és az udvarra. A főlépcsőház színes üvegablakokon kapja a fényt. A félemelettől három szinten át egybefüggő fémszerkezetben helyezték el a színes üvegeket a középső részen. Itt látható egymás felett a három, mitológiai alakokat ábrázoló ablak, amelyek közül az Orpheus üveg másodpéldánya az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és üveggyűjteményében található.
Forrás: gyujtemeny.imm.hu
Építészetileg Az ötemeletes és felette tetőtér beépítéses épület kőburkolatos, - Vörösmarty tér felé 3-1-3-1-5, a Deák Ferenc utca felé 6, a lesarkított szakaszon egy ablaktengelyes - homlokzatát a második emelet fölött modem övpárkány tagolja és egyszerű egyenes vonalú főpárkány zárja le. A falfelületeket, szoboralakokban végződő, többszörösen osztott-díszített lizénák tagolják. A földszintet és az első emeletet fémszerkezetű portálépítmény fogja össze. Hasonló, fémszerkezetű ablakmező kapott helyet a sarokrizalit második-ötödik emeleteiben is. A portáloktól fölfelé a homlokzatokban változó formájú, állótéglány alakú falnyílásokat alakítottak ki, amelyek a falfelület, egyszerű, geometrikus kiképzésű mezőiben kaptak helyet. A legfelső emeleten domborműves osztások között, sűrű ablaksor látható. Felette, a rézborítású tető alatt, hátrahúzott falsíkban helyezkedik el a tetőtéri szint, amelyet a rizalitok feletti, kupolás oromzatok hangsúlyos tömbjei tagolnak. Az épület homlokzatát modern stilizált geometrikus szobrászati díszítés ékesíti, amelyeket Szabó Antal alkotott.
