Liva malom, Budapest
A malom 1770-ben épült a Szila-patak mentén a Füzes dűlőnek nevezett területen és több mint száz éven át uradalmi malomként működött. A szabadságukat megváltó palotai jobbágyok Károlyi gróftól regálerendezés keretében megvásárolják a malomtartási jogot 1885-ben. Az első időkben egy bizonyos Kozma Pál bérli a malmot a községtől. A malom 1890-ben leég és ekkortájt Vida József szerzi meg a tulajdonjogot. A malmot rendbe hozzák majd 1896-tól a vizimalom mostani nevét is adó Liva-család, pontosabban Liva József, majd menye Liva Józsefné üzemeltetik a malmot előbb, mint bérlők aztán, mint tulajdonosok.
A Liva család miután megszerezte a tulajdonjogot, komplett üzletágakat építetett a malom és a hozzákapcsolódó vízbázis kihasználására. 1898-ban egy 20 méteres medencét létesített és kabinokat épített, az itt folyó patak vízét felhasználva megépítette Rákospalota első és egyben utolsó strandfürdőjét. A medence vizét a duzzasztótérbe vezette, ahol halakat tenyésztet eladásra. A zsilip rendszerben rejlő lehetőséget sem hagyták kihasználatlanul, télen a zsilipek segítségével leeresztették a víz jó részét, majd miután a hátra maradt víz megfagyott kimentek jeget vágni, amit aztán elvermeltek és nyáron a vendéglősöknek és a henteseknek jó pénzért eladtak.
A malom az 1900-as években valamikor kapott egy gőzgépet is, hogy ne függjön a hektikussá váló vízállástól. A Liva malom sorsát az 1952-es államosítás pecsételte meg, amikor is a Gabona Tröszt leszerelte acél őrlőhengereket a gőzgépház berendezését pedig eladták ócskavasnak. Az épület álaga évtizedekig elfogadható volt, annak köszönhetően, hogy a Liva-család egyik leszármazottja itt élt a malomhoz közeli lakóházban, de 1995-ben bekövetkezett halála után, már senki nem viseli a gondját az épületnek, kétes elemek tanyája lesz, akik még 1995-ben felgyújtják.
Sajnos az elmúlt 12 év kevés volt ahhoz, hogy a Liva malom, Budapest legöregebb és a Pesti oldal egyetlen vízimalma megkapja a megfelelő védelmet és az állagmegóvást.
Építészetileg A malomépület téglány alaprajzú, kő-tégla falú épület, északi oldalán az alulcsapós vízkerék helyével. Utóbbi teret három oldalról határolta fal, keletről - ahol a víz bejött - nyitott volt. Nyugaton, ahol a víz távozott, boltíves. Az eredeti, magasabban levő szegmentív alatt szabálytalan téglaív tartotta másodlagos fallal vették kisebbre a nyílást. A malmot kontyolt nyeregtető fedte. Nyugati falában két kőkeretes ablak, a déliben két ablak és egy ajtó, a keletiben egy ablak található. A vízkerék terébe a keleti oldalon nyílik ajtó; mélyebb szinten, középen egy elfalazott ajtó látható. A malomépület falainak fölső kb. fél méteres sávja tisztán téglából készült utólagos magasítás. A falakon kívül és belül csupán minimális vakolatmaradványok vannak. A vízkeréknél keresztben húzódó gerendák közül kettő még a helyén van, továbiak, illetve a kerék némi maradványa az árokban hever. A malom belső terében a födémgerendák, a tetőszerkezet, és a gépek elszenesedett maradványai találhatók összeroskadva. Az északi oldalon alacsonyabb, a délin magasabb szinten láthatók az egykori malomgépeket tartó födémek gerendafészkei. Fent egy transzmissziós tengely függ kerékkel. A malomhoz északról csatlakozott az alacsonyabb gépház, amelyben egykor gőzgép helyezkedett el, ma már csak leomlott falmaradványok vannak a helyén. A malomtól északra áll a kontyolt nyeregtetős lakóház, nyugati homlokzata előtt részben tornáccal. A lakóépület mögött áll az egykori fürdőhöz tartozó kisebb épület. Négyzet alaprajzú, vegyes falazatú épület romja, kőkeretes ajtóval és ablakokkal. Északi oldalán volt az alulcsapós vízkerék. Ettől északra pedig a gőzgép helyisége. A malomtól északra tornácos lakóház áll.
2015-ben az Építész Mesteregylet Mesteriskola XXIII. ciklus (2014-2016) Budapest Rákospalota Liva Malom és környezetének fejlesztési lehetőségei építészeti ötletpályázatot írtak ki: Az építészeti ötletpályázat célja a XV. kerületi Önkormányzat számára minél kreatívabb, komplexebb ugyanakkor gazdaságosan megvalósítható fejlesztési lehetőségek felvetése a hajdani malomépület bizonyos szintű megőrzésével, a Szilas-patak menti erdősáv turisztikai hasznosításával és a tágabb környezet szennyvízkezelését is biztosító alternatív szennyvíz tisztító berendezés elhelyezésével. A tervkészítés során törekedni kellett az építészeti, rendezési megoldások környezettudatos gondolkodásmóddal történő megfogalmazására.
A Bírálóbizottság az ötletpályázatot sikeresnek ítélte. A benyújtott javaslatok használható ötleteket tartalmaztak, melyek továbbgondolása, szempontjaik felvetése kedvezően befolyásolhatja az Önkormányzat fejlesztési elgondolásai véglegesítését. Javasolta a tervek széleskörű bemutatását és a kerület lakói közreműködésével megszervezett nyilvános vitáját.
A beérkezett pályaművek itt megtekintehetőek.
