Gellért Hotel és Gyógyfürdő, Budapest
II. András a 13. században gyógyító kórházat és fürdőt hozott létre. A török időben Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén, melyről Evlija Cselebi úti feljegyzéseiben is megemlékezik: "...kocsikon jönnek oda. A francia betegségre és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen vörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen kell tartania."
Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába kerül. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta a fürdőt Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A fürdő német neve Blocksbad volt ebben az időben, mely a Gellérthegy német nevére vezethető vissza. 1809-ben Sagits István, majd Koischor Szilárd tulajdonába kerül az egyszerű, egyemeletes, pajtaszerű épület. A XIX. század második felében a Sáros fürdőt Buda és Pest lakói, a szomszédos mezővárosok és falvak lakói látogatták.
1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sáros fürdő forrást és telkét. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912–1918-ban épült szecessziós stílusban, az építkezésen orosz hadifoglyok és dolgoztak az első világháború utolsó évében. Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. A fürdőhöz ekkor harminc ágyas kórház is tartozott. A fürdő és szálló egykori tulajdonosai minden lehetőséget megragadtak, hogy az intézmény magas színvonalú technikai, esztétikai minőséget képviseljen, mind kényelemben, mind a gyógykezelések terén. A kor igényeinek megfelelő, fényűzően berendezett társas-termál, valamint termál-kádfürdők álltak a nagyközönség rendelkezésére, míg az iszapkezeléseket közös helyiségben is, és külön fülkékben is igénybe vehették kiegészülve a szénsavas, a sós-, és a pezsgő fenyőfürdők lehetőségeivel. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Külön orvosi laboratóriumok, és elsőrendűen felszerelt egészségügyi részlegéhez állandó orvosi felügyelet társult. A konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig, külön figyelmet fordítva már akkor is a korszerű táplálkozási elvek betartására.
Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő később, 1926-27-ben épült az épülethez, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült. A pezsgőfürdő az úszómedence ólomlemezzel szigetelt egyharmadában helyezkedett el, 84 darab speciális fúvófej pezsegtette a vizet. A befúvást egy 14 lóerős motorral meghajtott légkompresszor végezte, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelemes fénnyel árasztották el a medence vizét.
A második világháború előtt exkluzív vendégkörrel rendelkezett a Gellért gyógyfürdő: itt töltötte mézesheteit Julianna holland királynő, számos, Európát meglátogató maharadzsa, Rabindranáth Tagore. A fürdő híres látogatói közé tartozott Yehudi Menuhin és Richard Nixon is.
A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A fürdő főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi. A színes mozaikokkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba juthatunk. A csarnok tíz díszablaka Hende Vince festőművész kartonjai alapján Róth Miksa üvegfestőműhelyében készült el. Az üvegablakokon Arany János Buda halála című művének jeleneteit láthatjuk. A csarnok végében Huszár Adolf Vénusz-szobra kapott helyet. A fogadócsarnok három, évszakokat jelképző szobra 1961-ben készült (Ősz - Stöckert Károly, Nyár - Szabados Béla, Tavasz - Dabóczi Mihály alkotása).
Merőlegesen a fogadócsarnokra helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezet mozgatható. Az úszómedence fölött karzat található, többek között innen közelíthető meg a büfé és a szabadtéri medencék. Az úszómedence két oldalán folyosó húzódik, ahonnan kis hajóablakokon keresztül látható a medence. Az úszómedence egyik oldalról lépcsőn, a medence mélyebb részén vízbe nyúló létrán közelíthető meg. A lépcsős oldalon található a "Kacsás lány" nevű szobor, melyet Ligeti Miklós 1894-ben, tehát a fürdő építése előtt alkotott. A szobor egy Zsolnay porcelánból készült díszkút tetején található. Az úszómedence két oldalán oszlopsor található, melyen a vízhez kapcsolód minták (hal, mitológia vízilény) találhatók.
Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű. A női és férfi termál részleg rendkívül gazdagon díszített, a falakat színes Zsolnay porcelán díszíti. A férfi termál fürdő bejáratának két oldalán Ligeti Miklós "Csókolózó gyermekek" című, 1918-as alkotás látható. Szintén Ligeti alkotása a férfi termál medence fölött található "Kisfiú teknőccel", az egy méteres szobor fehér majolikából készült.
A fedett úszómedence vonalában helyezkedik el a kültéri hullámfürdő medence, egy szinttel magasabban található egy kültéri melegvizes medence pezsegtetőkkel, valamint egy kültéri szauna. A kabinos és szekrényes öltözők az épületet lezáró félkörívben találhatók. Az épületben a számos átjáró és lépcső miatt viszonylag nehéz eligazodni. A Gellért fürdő kertje és szobrai az első világháború után készültek el. 1927-ben helyezték el egy díszes fülkében Pásztor János Primavera (Tavasz) alkotását. A kertben látható még Telcs Ede "Gyermekfigurák" és Gárdos Aladár "Küzdelem a hüdrákkal" című alkotása, mindkettő 1927-ből. A kertben félköríves alakban díszes tartófal található, ennek közepén a fal fölött kagylót mintázó tálak sorakoznak egymás fölött, melynek tetején található Gárdos Aladár szoborcsoportja. A "Küzdelem a hüdrákkal" szoborcsoport hátoldalán szintén egy díszes, férfifejjel díszített kút található.
1945-ben a fürdő épülete és berendezése Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét 1945-ben helyreállították, az épület Dunára néző részét csak 1961-ban, majd a szállót 1980-ban újították fel, modernizálták.
