Árpád Gyógy- és Strandfürdő, Békéscsaba
Hajdani elődeink már 150 esztendővel ezelőtt felismerték, hogy szüksége lenne Csabának közfürdőre. Az akkori elöljáróság ezért örömmel adott engedélyt 1861-ben Berger Izsáknak, hogy a sétakert (Széchenyi liget) szélén házat építsen, amelyben aztán serfőzőt és gőzfürdőt létesített. Az első csabai gőzfürdőben volt egy gőzszoba tusokkal, egy másik helységben pedig két nagy kerek fakád, mint medence és két külön kádfürdős szoba fakádakkal. A fürdőzés után a vendégeket jó étel, helyben főzött hideg, habos ser és cigánybanda muzsikája várta. Jól is ment Berger Izsák vállalkozása az 1888-ban bekövetkezett nagy csabai árvízig, amely elmosta a fürdőt is. Öt évig nem volt a községnek fürdője, 1882-ben viszont a Tápiószeléről idekerült Francsek István postamester kért engedélyt fürdő létesítésére. Csaba község a közfürdő létesítését 10 000 db téglával támogatta. Az első Békés megyei artézi gyógyfürdő 1893. október 14-én nyílt mega Kiss Ernő és a Teleki utca sarkán lévő nagy épületben. Az elegánsan berendezett fürdőt fúrott artézi kút vize táplálta. A fürdőben langyos, meleg és hideg medence, tusolók, gőzkamra és díszes pihenő állt a fürdővendégek rendelkezésére. A fürdő majd negyedszázad után, 1917-ben szűnt meg, ezután tíz évig ismét nem volt Csabán hasonló. 1920-ban született egy elképzelés új gőz- és kádfürdő építéséről az István malommal szemben, a volt Körös meder, most kisliget helyén, Lipták Gabó Pál fürdőterve azonban csak terv maradt. Hosszú előkészítés után Fábry Károly és Kovácsik János létrehozta a húsz igazgatósági tagból álló Fürdő Részvénytársaságot, amely megépítette a vidék legnagyobb strandfürdőjét Békéscsabán.
A város által biztosított 7200 négyzetméteres telken, 61 ezer pengő költséggel, Illés Dávid terve szerint készült el a 60x25 méteres, lejtős 60-250 cm vízmélységű medence. A strand vizét elektromos szivattyú emelte a medencébe az élővíz-csatornából és a 303 méter mély artézi kútból. A vizet hetenként egyszer teljesen leengedték, majd feltöltötték. A strandon 150 kabin, nagy homokos játszótér, gondozott kis park és vendéglő szolgálta a fürdőző közönséget. A város és a Fürdő részvénytársaság többéves előkészítő tárgyalást követően határozta el egy gőzfürdő felépítését. A közgyűlés a fürdő helyszínéről név szerinti szavazással döntött, 68:42 arányban a strandfürdő melletti terület mellett voksoltak. Az előzetes költségvetés szerint a Fürdő Részvénytársaság 6 milliárd 600 millió koronás kölcsönt kapott a várostól, amelyet 48 féléven át, 130 milliós részletekben kellett visszafizetnie. 1926 nyarán a gőzfürdő tervezésére kiírt pályázatot Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervező építőművész, az építés pályázatát Stern Imre építész nyerte. Az építkezésben 15, jórészt csabai iparos is munkát kapott. Az augusztusban aláírt szerződés szerint a fürdőépületnek 60 nap alatt kellett elkészülnie. Az alapkőletétel és a bokrétaavató ünnepség október 23-án volt, amikor az építés a tetőig jutott. Az ünnepségen részt vett a teljes városi elöljáróság. Korniss Géza olvasta fel az emlékiratot, amely a fürdő egész históriáját magában foglalta, s amelyet légmentesen zárt szelencében helyeztek el az alapkőben. Az Árpád- gőzfürdő ünnepélyes átadására 1927. november 14-én hétfőn 11 órakor került sor az épület műkő szoborcsoporttal díszített bejárata előtt.
Hegedűs Ármin rövid beszédét követően átadta a fürdőépület kulcsát dr. Berthóty István polgármesternek. Böhm Henrik, az építkezés tervezésében részt vett mérnök megköszönte a munkát Stern Imre és Illés Dávid mérnököknek, valamint Hankó Mihály építésvezető főpallérnak. Kiemelte a helyi Globus Műkőgyár, valamint Filippinyi Sámuel és Kapitány József szobrászművészek közreműködését. Felsorolta a csabai iparosmesterek, Kocziha Mihály kárpitos, A Hirsch testvérek villanyszerelő - Péli Mihály üveges-, Kácser János szobafestő-, Schönfeld Miksa bádogos-, és a többiek munkáját. Végül azt kívánta, hogy szolgáljon az intézmény a város közönségének javára, majd Isten áldását kérte a fürdő jövőjére.
Azután az építészek vezetése mellett az ünnepség résztvevői megtekintették a fürdőt. A közös gőzfürdő három medencéből állt, ezek közül a legnagyobb, langyos medence mintegy 60 ember befogadására volt alkalmas. Lépcsőlejárat és körbefutó kőpadok helyezkedtek el a medencék körül, belépés előtt előfürdők és tusolók fogadták az érkezőt. Az állandó felülfolyás biztosította a víz tisztaságát. A fürdő vizét mélyfúrt artézi kút adta. A gőzfürdő mellett korszerűen berendezett iszapfürdő volt a reumások számára pöstyéni és kolapi rádiumos iszappal. Volt forró száraz és nedves gőzkamra, fürdés után pedig 22 puha teveszőr takaró szolgálta a pihenést. Az enni- és innivalókról a hideg-meleg büfé gondoskodott. Török borbélymester állt személyzetével a vendégek rendelkezésére, mellette masszőrök és tyúkszemvágók segítették a testápolást. Az épület jobbszárnyán voltak a kádfürdők hat első – és hat másodosztályú káddal. A gőzfürdő látogatói számára 82 kabin állt készen. Az emeleten kapott helyet a vízgyógyintézet szénsavas és oxigénes fürdőkkel, orvosi rendelővel, laboratóriummal. A fürdő megnyitásáról tájékoztatott a fővárosi Újság című lap, amely ezt írta: Magyarország harmadik fürdője az Árpád fürdő, amely mindjárt a budapesti Gellért és Széchenyi fürdő után következik.
Forrás: Gécs Béla (bekescsaba.hu)
