Török Bankház, Budapest

Iroda, Böhm Henrik, Hegedűs Ármin

A Szervita tér 3. építtetőjének, egy Török nevű bankárnak karakteres elképzelései voltak. Egy olyan épületet szeretett volna, ami megjelenésében különlegességet mutat és feltűnést kelt. Így készült el 1906-ban Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján a szecesszió újabb alkotása. Az épület külsejét a korabeli modern technikával készített, vasbeton szerkezetre helyezett üveghomlokzat határozza meg.
A Dob utcai iskolával egy időben épült fel a Szervita téren a Török Bankház épülete, amelyre Hegedűs és Böhm irodája pályázaton nyerte el a megbízást. A pályázaton valamennyi díjazott pályamű az akkor legdivatosabb és legkorszerűbb felfogásban hártyaszerű acélüveg homlokzatot javasolt a belvárosi üzletházra. A pályázók abból indultak ki hogy az épület egész homlokzata reklámfelület, amely különlegességével, újszerűségével és látványosságával szolgálhatja a figyelem felkeltését, így a kor legmodernebb épületeinek egyike született meg Budapesten. Igaz, a tőle nem messze álló Váci utcai földszinti üzleteit Lechner majdnem húsz évvel előtte öntöttvas vázas, két szintet átfogó üvegfelülettel tervezte és építette meg.
A banképület szerkezeti újításai, korszerű anyagkezelése gazdag ornamentikával párosul. A három sor íves alaprajzú, üveggel borított, díszítetlen zárt erkély felett a kereskedelem istenének, Merkúrnak a szecesszióra jellemző formagazdagságú kettős képmása látható. Az oromzatot lezáró hatalmas mozaikkép (műfajában a legnagyobb Budapesten), amely felett háborús elpusztulásáig üveg földgömböt tartó Atlasz-figura is díszelgett - az idegenforgalmi kiadványokban a magyar századfordulós művészet emblémájává vált. A tervet és magát a mozaikképet is Róth Miksa, a legjelesebb magyar üvegfestő és mozaikműves készítette.
Korábbi vázlatain még bankházhoz jobban illő jelenet volt látható: a középen álló arkangyal és az őt körülvevő puttók aranyat szórtak a nép közé. A következő változaton az arkangyal helyét a magyarok védelmezője, Patrona Hungáriáé, azaz Szűz Mária vette át, és a tömeg az egész nemzetet jelképező alakok együttesévé alakult. A megvalósult, közel ötven négyzetméteres mozaikkép a magyarok nemzeti apoteózisának ábrázolása lett, a történelem dicsőséges korszakainak vezető személyiségeivel, II. Rákóczi Ferenccel, Kossuth Lajossal és Széchenyi Istvánnal. Valamikor a mozaik mögötti tetőtérben volt a bank páncélterme.
Az épület lezárásaként a II. Világháború rombolásáig egy világító földgömböt tartó Atlasz-szobor volt látható.