Tündérpalota, Budapest
Kőrössy Albert Kálmán épülete a Könyves Kálmán körút, a Győrffy István, a Villám és az Elnök u. által körülhatárolt területen fekszik. Kétemeletes, szimmetrikus, rizalitos elrendezésű. Alaprajza szélesen elnyújtott H-alak. Főbejárata a Könyves Kálmán körút felől van, ahol egy kisebb kert fogadja a látogatót. Az épület teteje pártázatos kiképzésű. A tető gerincén mázatlan, félcsillag alakú idomcserepek futnak végig. Az épületen belül, Gaal Mózes elképzelésének és az iskola szellemiségének megfelelően mind az első, mind a második emeleten hatalmas közösségi tereket találhatunk (díszterem, zsibongó). Eredeti, festett díszítése ma már csak nyomokban látható.
A Budapest X. kerületi Tisztviselőtelepen (ma VIII. kerület) kirendeltségként működő gimnáziumból 1907-ben alakult meg a tisztviselőtelepi főgimnázium. A diákok és az osztályok számának növekedése sürgőssé tette egy állandó, új gimnáziumi épület felépítését. A főváros a Hungária körúton, a Népligettel szemben egy 2095 négyszögöl nagyságú, négy utca által határolt "gyönyörű telket adott ingyen". Az oktatási minisztérium a gimnázium igazgatóját, Gaal Mózest külföldi tanulmányútra küldte, hogy a legújabb középiskolákat építészeti és pedagógiai szempontból tanulmányozva, tapasztalatait az új iskolaépület tervezésénél felhasználhassák. Kőrössy Albert építészt bízták meg az épület tervezésével. Az iskola 1909/10. tanévi évkönyve szerint: "Október végén állott az épület, tető alá került … díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a népligetre, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna. Aki megpillantja, akaratlanul is megáll és gyönyörködik üde szépségében."
Beköltözni azonban csak 1911 májusában tudtak, bár még ekkor sem volt teljesen készen az épület. Az I. világháborúban főleg az iskola berendezése károsodott, de még így is a legkorszerűbben felszerelt gimnáziumok közé tartozott. 1921-ben vették fel Széchenyi István nevét, 1924-ben reálgimnázium lett. 1924. szeptemberében miniszteri utasításra a gimnázium épületét "három évi tartamra" a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának kellett átadni. Az iskola használatában csak két osztályterem, néhány szertár és előadóterem maradhatott. Az épületet teljes egészében soha többé nem használhatta az 1975-ig működő gimnázium. (1972–1976 között, mint nyomdaipari szakközépiskola élt tovább, majd helyükre a Radnai Béláról elnevezett gép- és gyorsíró iskola költözött.)
Napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorképzése és a Természettudományi Múzeum Növénytára található az épületben, az itt működő Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum mellett.
A részben felújított épület 1977-től városképi jelentősége miatt műemléki védelem alatt áll.
Forrás: Bakó Anna
