Hotel Árkádia bővítése, Pécs
2012 június hóban kereste meg irodánkat Dr. Ruzsa Csaba a Dél-dunántúli Regionális Foglalkoztatás-egészségügyi Központ képviseletében, hogy a Pécs Hunyadi u. 1 és Szepessy Ignác utca 4. szám alatt 2010-ben átadott Hotel Arkadia számára (melyet a Weilerterv tervezett) EU. pályázat keretében bővítési lehetőség nyílna, kizárolagosan mozgássérültek számára épített szobák és egy konferencia terem létesítésével. A bővítést és a meglévő szállóval összevonható lehetséges objektumként a Szepessy Ignác utca 6. számú telek és ház nyújtaná. A ház műemlék. Azt tulajdonosa részben családi pénzügyi okokból régóta árulja. Mivel a telek a Hotel Arkadiának északi szomszédja, a meglévő funkciókhoz szinte csak a kerítés lebontásával, pavilonszerűen hozzákapcsolható.
Építészettörténeti áttekintés:
Szepessy utca és a telkeket keletről határoló Hunyadi út (volt plébánia utca) a Széchenyi tér közvetlen környezete. Az itt található Gázi Kaszim dzsámija mely a török kiverése után a Jezsuitáké. A rendet 1773-ban oszlattak fel. 1780-ban Mária Terézia várost az Szabad Királyi rangra emeli, a templom plébánia templom lesz, 1813-ban a cisztereké lesz a tér nyugati szomszédságában felépült iskolával együtt. Az új harangtornyát és a két objektumot összekötő gyalogos átjárót 1864-ben bontják el. 1820-ban már a városban van Piatsek József a Klimó könyvtár építésze. A Szepessy utca környezete kiépül, lehetséges tervezőinek pontos működési területei nem ismertek. Itt dolgozik Körösztös Imre, Szántó Antal, Pfeiffer József. Wallenscher Mátyás. A századfordulóra kialakul a tér egységes, jórészt ma is látható arculata. Megépül a Postatakarék szecessziós épülete Korb Flóris és Gierg Kálmán terve (a későbbi Baranya Megyei Tanács helye.) A Szepessi utca 6. 1932-es átalakítási kérelmében a ház tulajdonosa Dr. Kőnig Antal királyi járásbíró. Az itt látható egységes terv azonban 1995 -ig folyamatosan változik. 1937-ben Gervich Tibor a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke hirdeti ki a dzsámi bővítésére kiírt országos tervpályázat eredményét. A pályázatot Körmendy Nándor nyerte, a tér rendezése és a templom modern szellemű átalakítása az ő munkája volt.( Weichinger Károllyal közösen)
1986-ban a Baranya Megyei Tanács Műemléki Albizottsága tagjainak számára lehetőséget kínált a város és a megye építészettörténeti múltjának feldolgozására. Dr. Takács Gyula kultúráért felelős elnökhelyettes, mint az albizottság elnöke négy felkérést adott át. Az eklektikát Dr. Levárdi Ferenc, a szecessziót Weiler Árpád, a bauhaust Mendöl Zsuzsa, a szocreált Szigetvári János kutathatta. (az anyag megjelent a Baranyai Művelődés különszámában, megtalálható a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban) Levárdi Ferenc ekkor már a műemléki szakmérnöki kurzuson tanárom volt, így a kutatási anyagával előzetesen megismerkedhettünk. Szepessy utca mint helyszín tehát nem ismeretlen számomra.
Az érvényes rendezési tervet átnézve megállapítható, hogy a tervet készítő korábbi kutató Zámbó Terézia és Koller József telkenként tett ajánlásokat a beépítés módjára. Az építési hely tekintetében piros sraffozott vonal jelzi a Szepessi u. 6 udvari szárnyának lehetséges szélesítését. Az udvari homlokzat magasság lehetséges értéke + 6, 5 m-nek van jelölve. Beépítési % 70. Zöldterület a telek 50 %-a /OTÉK/ A rendezési tervet, mint szakhatóság a KÖH jóváhagyta.
Az épület felmérésekor rögzítettük a beavatkozásokat és az épület állagát. A korabeli épület udvari főfala nagyrész el van bontva. (pilléresítve) A középső főfalban többször és más-más okból nagyméretű kiváltásokat eszközöltek. Az udvari oldalon közlekedő folyosó épült. A tetőtér udvari szárnyának beépítésekor a tetőszerkezetet szétvágták. Lapostetős teraszt létesítettek, mely beázik. A statikus szerint a középső főfal meg van süllyedve. Ez mély repedéseket okozott az utcai homlokzati falon is, melyet a közelmúltbankészített homlokzatfestés eltakar. Az épület talajnedvesség elleni nincs szigetelve. 1980-as években történt pincetömegelési program következtében a város talavízszíntje megemelkedett. A felvizesedést lehet látni a pincében és a földszinten. A nyílászárók utángyártottak, egy ablakot és egy belső ajtót találtunk részben eredeti állapotban, azt is áthelyezve.
A tervezést elkezdtük, a kutatási dokumentáció folyamatban volt. Első változatban az utcai homlokzat és az északi fal kivételével a szerkezeteket bontásra ítéltük. A teljes alapterületet alápincéztük és az RRt. Szerinti paramétereket építve kiegészítettük a megmaradt teret. Ezt a megközelítést a KÖH tanácsadó testülete elvetette. Elfogadva a műemléki történeti tanulmány ajánlásait és a tervtanács véleményét a tervet átdolgoztuk. Megtartottuk az utca főépület mindhárom hosszfalát és a jelenlegi kéregpincét. Nem építettünk alsó szintet, csak az udvari szárny épül át, az utcai épület tetőterének beépítésével, valamint az udvari homlokzat magasságát a RRt. Szerinti 6,5 m-ben határoztuk meg. Ezt a változatot a KÖH tanácsadó testülete gyorsított eljárásban konzultáció keretében tárgyalta. A bemutatott tervet továbbra sem fogadta el. Az elutasítás indoka a tervezett funkció volumene és az épület /műemlék/ kívánatos tömege közötti ellentmondás, valamint az udvaron megjelenő építészeti kifejezési eszközök sokszerűsége volt. A Főépítészi Tervtanács a tervet továbbtervezéssel és átdolgozással engedélyezésre javasolta. (a szavazás során a KÖH részéről delegált öt főből négy az elutasításra szavazott, egy tag a továbbtervezést támogatta. A tervtanács építész tagjainak egyenként érő ½ szavazatainak többsége a terv továbbtervezését lehetővé tette.) A további áttervezés során csökkentettük a gerinc magasságát és a tetőtér tömegét. Az udvari oldalon markánsabban jelenik meg a meglévő épület, visszaállítva az utolsó hitelesnek elfogadható 1932-ből való udvari homlokzatot. A bővítés az udvari földszinten és a főépület udvari emeletén egységes, modern hangvételben történik. Az épület színezése során a KÖH Pécsi Irodája bevonásra kerül. Kiviteli terv készül. Részlettervi megoldásokat a KÖH illetékes fórumain be kell mutatni.
Forrás: Weiler Árpád tervező
