Nemzeti - Csiky Gergely - Színház, Kaposvár
1911-ben nyitotta meg kapuit az egykori Búza téren Kaposvár első állandó színháza. Az épület terveit a "magyar Gaudinak" is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették.
"A kaposvári színkörre négy pályaterv érkezett be. A bíráló bizottság a négy terv közül egyiket sem tartotta az első díjjal jutalmazhatónak. A jeligés tervet, melynek szerzője Stahl József, 200 koronáért megvenni ajánlja." (Érdekes, hogy ekkor Magyar Ede neve még nem szerepel.) A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg. A város rendkívül csekély összegből (140 ezer korona), de roppant gyorsan kívánta megvalósítani a saját társulat nélküli, erősen túlméretezett színházat. Építése 1910 januárjában kezdődött, 1911 áprilisában már megtartották a vasbeton szerkezetek teherpróbáját. Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér, félhengeres oldalrizalitjaival, mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. Ahogy akkoriban nevezték, a Nemzeti Színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér befogadóképessége, de ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni az épületet. A színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbetonáthidaló megoldását, az e szerkezetek közötti megoldásokat újdonságként tartja számon a magyar építészettörténet. A nézőtér díszes ornamentális elemeit, mint legszebb részleteket, egy helyi vállalkozó a Borovitz-féle cementgyár készítette.
A megnyitó után azonban felerősödtek a színház körüli viták. a túlköltekezés, a költségvetés törvényellenes megváltoztatásának híre a városban, a megyében, a képviselőtestületben óriási felháborodást keltett.33 Tekintettel a polgármester betegségére, majd hamarosan (1911. szept. 24-én) bekövetkező halálára és az öngyilkosságot elkövető építészre, Magyar Edére, a hangosabb botrányt még sikerült elkerülni. Sorjáztak az elkészült épületről a vélemények pro és kontra. a túlméretezettség nyilvánvaló volt. Sokan joggal emlegették, hogy lettek volna előrébbvaló, fontosabb feladatok, beruházások (újabb vízvezeték, csatorna, aszfaltozás), "mert a tiszta járda legalább úgy fejleszti, finomítja a művészi izlést... mint Prüntyike Dollárkirálynője."
A védelem érvei közül zárszó gyanánt az alábbit választanám: "A mai Kaposvárnak nagy ez a színház ... De nem is a mának építettük! Szép színház lesz ez még ötven év múlva is." (az idén 100 éves épület az újabb igényeknek megfelelően felújítás előtt áll.) elkészültével Kaposvár kőszínháza vonzó állomáshelye lett a jobb társulatoknak, melyek a magyar és a külföldi színpadok legnagyobb szenzációit szinte azonnal bemutatták városunkban is, akár Molnár Ferenc, Gorkij, vagy valamelyik párizsi bulvárszínpadi szerző sikerdarabjáról legyen szó.
A sok küzdelem árán és aránylag nagy összegből felépített színház a fűtés hiánya miatt csak nyári játszóhelynek felelt meg. 1949-ig állandó társulattal nem rendelkezett, a stagionék, illetve a vidéki színikerületekben működő társulatok néhány hetes állomáshelye volt. Az első világháború kitörésekor katonai tartalék kórháznak rendezték be a színházat. Ezt követően a Turul szálló nagytermében tartották a színi előadásokat. A színház épületét 1928 nyarán tatarozták, ezt követően ismét itt rendezték a színházi előadásokat Kaposvárott. 1945 után főleg a pécsi színház és az Állami Faluszínház nyári és őszi játszóhelye volt; 1948-1955 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tájkerületéhez tartozott.
Az épület 1955-ben nagyszabású renováláson és korszerűsítésen esett át, mely során 840 főre csökkent a befogadóképessége. Állandó színház Huszka Jenő: Szép Juhászné című operettjével 1955. október 15-én nyílt meg. Ekkor vette fel a színház Csiky Gergely nevét. 1971-ben Komor István lett az igazgató, az 1968-ban friss diplomával odaszerződött Zsámbéki Gábor pedig a főrendező, akinek Csehov Sirály-rendezése a színház életében új korszak kezdetét jelentette. Rendezőnek sikerült megnyerniük Babarczy Lászlót és Ascher Tamást. Shakespeare Ahogy tetszik c. előadásával aratták első országos sikerüket. Komor halála után, 1974-től 1978. április 1-ig Zsámbéki Gábor a színház igazgatója, Babarczy a főrendezője. Ebben az időszakban nyújtotta a legegyenletesebb művészi teljesítményt, ekkorra ért be Zsámbékinak a 1970-es évek elején megkezdett, színésznevelő, társulatépítő, egyre igényesebb műsort választó programja. Kaposvári Csiky Gergely Színház különleges helyet vívott ki a magyar színházi életben.
A színház teljes rekonstrukciója 1986. szeptemberében kezdődött el Novák Zsuzsanna és Czuppon Éva építészek tervei alapján. A munkálatok során kibővítették a nézőteret és a színház üzemi területét.
Építészeti leírás 1911-ben épült szecessziós épület háromszintes főhomlokzatán a középső három nyílásaxis tagolja a főbejárat tömegét. A harmadik emelet visszahúzva a homlokzat síkjától, így teraszt alakítottak a bejárat felett. A homlokzat szélén az íves bástyaszerű pilonok 3 nyílástengellyel tagolta. Tetejükön bádoglemezzel fedett érdekes formájú, lekerekített csúcsú tető. A három bejárati kapu fölé üveg előtető nyúlik.
A szélső íves rizalitok és az oldalra kinyúló épületrészek erkélyt fognak közre az első emeleten. Az oldalhomlokzatok 3+5+3+5 nyílásosztással tagoltak. A három nyílásaxis egy-egy rizalitot tagol. Hátrafele a zsinórpadlás magas tömege emelkedik ki, valamint a kiszolgáló helyiségek.
A főbejáraton és a szélfogón túl az előcsarnokba jutunk, ennek két oldalán lépcső vezet fel az emeletre. Innen a földszinti nézőtér és a ruhatárak találhatók. A színpadhoz hátsószínpad, ahhoz pedig díszletraktár tartozik, amely hátulról megközelíthető. A színpad egyik oldalán az öltözők, a másikon a műszaki helyiségek sorakoznak. A nézőtér patkó alakú, két emelet páholysorral, a harmadik szinten karzat.
