Átrium Film-Színház - volt mozi, Budapest
Lakóépület és mozi, az Atrium házépitő szövetkezet számára készült 1935-36-ban, Kozma Lajos tervei alapján. Hosszas várakozás után 1928-ban született meg az a rendelet, amely lehetővé tette és szabályozta az új filmszínházak tervezését és megépítését Budapesten. Három mozi létrejötte köthető ehhez az időszakhoz: a Duna (ma: Odeon-Lloyd), az egykori Simplon a Bartók Béla úton (megszűnt), és az Átrium a Margit körúton. Az Átrium-bérház megépültekor a hétemeletes tömbjével még igencsak kiugrott földszintes környezetéből.
Az épület szerkezete az akkor modern és újszerű acélvázzal készült el (tervezte: Enyedi Béla, statikus: Komoly Ottó). A homlokzatot eredetileg a vékony acélprofilos ablaksorok és a tömör falsávok váltakozása határozta meg - az összképbe az utóbbi évtizedek kaotikus nyílászáró-cseréi romboltak bele.
A ház alsó két szintjét foglalta el az 1935 november 26-án megnyitott mozi, beépítve a telek udvarát is. Az ATRIUM felirat nem csak a mozi neve, hanem a homlokzat dekorációja és a kor fontos tipográfiai emléke is egyben. A mozi színvilágát a fekete, fehér és narancssárga színek határozták meg, szürkével és vörössel kiegészítve. Jellemző az acél, az üveg, a tükrök használata, Az előcsarnok tükrözi ma is legjobban az eredeti állapotot. A nézőtérnek viszont az évtizedek átalakításai során jórészt eltűntek az eredeti részletei. A belső tér hangsúlyos eleme volt a fehér fényben úszó, a mennyezetet megvilágító "égbolt". Az előadások alatt minden elsötétedett, csak a vetített kép világított, és a tejútnak nevezett szellőzőgyűrűk kékes fénye derengett. A "tejút" nyílásai ugyanis nem csak fényt adtak a teremnek, hanem szellőzését is biztosították, 1600 kis nyíláson át.
A második világháborút követően a Partizánszövetség, majd a Magyar Filmipari Részvénytársaság (MAFIRT) kezelésébe került. A mozi helyreállítását követően 1947 elején nyílt meg újra, már Május 1. mozi néven. Ez a név 1990-ig maradt meg, utána visszakeresztelték Átrium mozira.
A mozi előcsarnokának és nézőterének felújítása Jánossy Péter tervei alapján az 1980-as évek végén megtörtént, és soklényeges építészeti részlet a helyére, illetve visszaállításra került. Sajnos az egész épületen éppen azok – a kompozíció szempontjából feltétlenül szükséges – apró részletek továbbra is hiányoznak, amelyek az építészeti alkotást igazán nagyszerűvé tették (pl. a homlokzati "függönyfal" parapetjeinek halványszürke üvegburkolata, az utcai kandeláber, az elő tető alsó narancsszínű üvegburkolata, a lépcsőházi szobor, a függőleges neon-felirat, a nézőtér ezüst színnel keretezett opeion nyílása és rejtett világítása, a légfűtés, a vörös színű puha fal - és a szürke padlóburkolat, az un. "tejutat" alkotó, 7 sorban elhelyezkedő, levegő befúvásra szolgáló 1600 nyílás ezüstkerete, a kék színű, fokozatosan halványodó lámpák, melyek ezeket a nyílásokat belülről megvilágították, az arany színű erkélykorlát és függöny, az akusztikát javító burkolatok, a nádfonatos háttámlájú, kényelmes székek stb.). Az 1990-es műemlékjegyzék az Uránia mellett az Átrium mozit említette műemléki védettségű filmszínházként Budapesten. Az Urániát Nemzeti Filmszínházként újították fel és nyitották meg újra, míg Margit körúti párját 2001 februárjában, a 32. Filmszemlét követően bezárták, 65 év szolgálat után.
A korábban Május 1. moziként is ismert impozáns Bauhaus épület Átrium Film-Színház név alatt 2012. november 26-án nyitott meg ismét, sok évtizedes bezártság után.
Az újra felébredő intézmény története mesébe illő. Négy színházszerető magánszemély vette meg az épületet, akik között Lakatos Péter Csiby Évával a meghatározott tulajdonos. A több évre bezárt, egyre pusztuló műemlék mozit használható állapotba hozták, és a bérleti díj mellőzésével átadták az Angol Nyelvű Színház Alapítványnak. Ezzel párhuzamosan saját gazdasági szakértelmüket és barátaik energiáit mozgósítva üzleti terveket dolgoztak ki, hogy az Átrium Film-Színház működése hosszú távon is fenntartható legyen. Ennek köszönhető, hogy a színház önerőből, minimális állami támogatással is jól működik.
A hely összművészeti befogadótérként üzemel, a színházi előadások mellett kortárs tánc, komoly- és könnyűzene, filmvetítések, hétvégén pedig gyerekműsorok is helyet kapnak a programok között. A külföldi, illetve idegen nyelvet tanuló/beszélő látogatók angol nyelvű előadásokkal is találkozhatnak. Mindemellett az art deco stílusú előtérben kialakított kávéház reggeltől késő estig várja a vendégeket.
Forrás: egykor.hu
