Bartók Terem - Zsinagóga, Szombathely
A neológ zsidó közösség hosszú ideig bérleti díj ellenében használhatta a Batthyány-család birtokrészét. Később a család örökáron eladta az egész tömböt. Ezt a kapcsolatot őrzi a Batthyány tér neve is, amely rövid ideig Majakovszkij tér néven szerepelt Szombathely történetében. A zsinagóga Ludwig Schöne híres bécsi építész tervei alapján épült fel. A helyszínrajzi elrendezést a városrendezési terv határozta meg, az építmények a II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona utca találkozásánál kialakított kettős tengelyű Batthyány tér mentén helyezkedtek el. A tervezés 60 ezer, a kivitelezés pedig 130 ezer forintba került. A monumentális templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike volt. Építészeti stílusa a romantikus kor eklektikába forduló elemeit ötvözi. A külső díszítőelemek a keleti világot idézik. A hagymakupolás tornyok, csipkézett oromzatok, a gótikus ablakok és a nyerstégla homlokzat reprezentatív, elegáns külsőt eredményezett. A templom szomszédságában paplakot, tanácskozótermet, iskolát és irodát építettek. A nagy építkezések adósságba sodorták a helyi közösséget, így kénytelenek voltak hitelt felvenni, amelyet szintén fejlesztésekre fordítottak. A hitközség utolsó rabbija dr. Horowitz József volt, aki 1939-ben a politikai légkör feszültségeit látva azt tanácsolta a hívőknek, hogy vándoroljanak ki. Ezt a tanácsot azonban kevesen fogadták meg.
1944. március 19-én a Gestapo megszállta a várost, és a zsinagóga körül kialakított gettóba tereltek több ezer szombathelyi zsidót, akiket végül koncentrációs táborokba, többségüket Auschwitz megsemmisítőtáborába szállítottak. A vészkorszakig Szombathely zsidósága jelentős szerepet játszott a város polgári fejlődésében. Foglalkozásukat tekintve több mint ötven százalékuk kereskedő volt, de nagy számmal voltak közöttük ügyvédek, köztisztviselők, és néhány nagyiparos is. A két világháború között az ortodox és a neológ hitközségekben is aktív társadalmi, kulturális hitélet zajlott. A Chevra Kadisa és a Nőegyelet mellett számos jótékonysági – betegsegélyező, szegényeket támogató – egyesület működött a hitközségekben.
A háború után a megfogyatkozott létszámú hitközség már zavartalanul élhette vallási életét. A zsinagóga épületében kapott helyet 1975-től a Bartók Terem, a zsinagóga végül a nívós komolyzenei élet színtere lett. A zsidó közösség azóta péntek esti imáit előimádkozó segédletével a régi zsinagóga melletti imaházban tartja.
1980-ban a Megyei Tanács elhatározta, hogy a Bartók Terem értékét, jelentőségét növelendő biztosítja a finanszírozását egy magas színvonalú, a terem méretéhez igazodó hangversenyorgona megépítéséhez. A kétmanuálos, 23 regiszteres, összesen 1614 síppal rendelkező orgonát a Jehmlich orgelbau dresden GmbH 1980-ban, fél év alatt építette meg. Az építés idejére a hangversenyek a város más helyszínein kerültek megrendezésre. segítette a kényszerű helyzetet, hogy egyrészt a nyári hónapokra időzí tették a hangszer építését, másrészt amit lehetett készen hoztak drezdából, hogy szombathelyen csak összeszerelni kell- jen az elemeket. Az impozáns, gyönyörű hangú orgonát Lehotka Gábor avatta fel 1980. december 21-én a hagyományos karácsonyi hangversenyen.
