Boldogasszony kápolna, Pilisszántó
... A kápolna építés vékonyka gondolata majd négy évig érlelődött. Kezdettől fogva alap feltétel volt, ha egyszer megépül, az kizárólag csak adakozásból és munka felajánlásból történhet, de csak az jöjjön aki hisz az ügy tisztaságában és a kápolna üzenetében. A szegényasszony húsz fillérje, imája ugyanolyan értéknövelő. Ettől lesz lelke és támadhatatlan értéke. ...
A kápolna két tornyában két előrehajló csuklyás pálos remete tekintete áll őrt. Bajuszuk alatti nyitott szájból először Kisboldogasszony napján szólalt meg az Őrbottyánban öntött két kis harang. A szájnyílások alsó ajkainak közepére az idősebb testvértől, patacsi pálos kolostorból, Jakab hegyről származó egy- egy rozsdavörös követ falaztunk be. A két harang hangja Csíksomlyóig hallik, ahol Gergely atya őrzi Hummel Rozália Pilisszántón festett Szántói Szűzanya gyönyörű életnagyságú festményét viszonzásul a tőlük kapott Pilis Keresztjéért. A sors így alkotott hidat két imádságos hely a somlyói Babba Mária és szántói Boldogasszony között. A szántói kápolna égre nyújtott két könyörgő karjának anya ölében és a csíksomlyói templom kettős tornya közt ugyan azt a termékenyítő Napot látjuk amely itt a sumér elnevezésű Ziribár hegyszoros öléből, december 21-én a legsötétebb éjszaka után a nap-éjforduló reggelén éledő, teremtő Fény az évnek ezen a kivételes napján Napba öltözteti az oltár mögött ülő Boldogasszonyt, mert az új élet az édesanya ölében fogantatik meg. Keletelő tájolásával a kápolna így lett kozmikusan megjelölve.
A kápolna építésének első kövét 2006. június 19-én hétfőn raktuk le miután Vad Tivadar és Szőke András kiöntötte az épület vasbeton alapját, Kuhajda Tibi mesteri ácsmunkájával pedig a kápolna fazsaluzatát melyhez Molnár Jóska adta az anyagot. Természetesen mindezt ingyen. Az építkezés legjellemzőbb hangulata mindvégig az optimista öröm, vidámság, a jóakarat, az önzetlen tenni akarás elégedett mosolya volt. Ide visszalopódzott egy rég elfeledett köszönés: Isten áldjon! ...
...Makovecz Imre és társa Őrfi József szakrális épületet tervezett. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, ami szerint az egész épület csak kőből és nem fából épült. A nem mindennapi terv nem mindennapi feladatokat jelentett, mégis könnyedén oldódtak meg. Mindig jött annyi segítség amennyi kellett, annyi kéz, annyi pénz amennyire szükség volt. Sok-sok egyszerű segítő ember rakta bele saját kövét és saját szeretetét a falba névtelenül csak azért mert jólesett neki jót tenni. Nem valamely építőipari cég lett versenyeztetve közbeszerzéssel határidőre hanem, az falazta aki oda jött, vagy csak éppen arra járt és beállt dolgozni.
Ritkán adódik az ember életében, hogy kápolnát építhet. Különösen ilyet és ezen a történelmi helyen. Gazdagságot dicsőítő, csillogó plázák bankok, üvegpaloták mulandó perc világában az örökkévalóság számára szellemi erőhelyet alkotni zord egyszerűséggel, az egy felemelő érzés, teljes bensőnket kitöltő lelkiismereti nyugalom, testünkben szétáradó béke! Ez az erkölcsi parancs teszi szabad emberré az embert, rabot a mai kifinomult csalafintaságú világ csinál belőle. Ennek a munkának a becsület volt a szervezője. Itt nem volt rafinált, paragrafusos szerződés, hétpecsétes ügyvédi ellenjegyzés. Egymás szemébe néztünk, kezet fogtunk a feladat fölött és ettől kezdve ez a kézfogás szentírás lett, csöpp kétely nélkül. A falu konyhása adta az ebédet, szódása a napi két ballon szódát. Volt aki süteményt volt aki borocskát, uzsonnát, finomságokat hozott fel a faluból, volt aki pénzt rakott le és volt aki „csak” imádkozni tudott értünk...
A munkaerő javarészét a Makovecz vándoriskola építészhallgatói és műegyetemista diákok adták. Kitűnő lecke volt számukra nem csak szakmailag. A fagyálló kötőanyag kikísérletezésének kudarca, időálló minőségi falazó kő megtalálása, hetekig tartó 35 fokos kánikula elviselése, a falu megismerése, mind-mind gazdagította élettapasztalataikat. Nagyszerű értéket teremtett mindenki, aki így vagy úgy a kápolnához nyúlt...
A kápolna bejárata fölötti, Varázskő Kft. műhelyében, Altbacker Gyuritól kapott kőből faragott Napmadár kitárt szárnyaival a Szentlélek hívja a betérni szándékozót és köszönti a hegyszorosból vele szemben felkelő Napot. A két szárny között nyugvó Nap egyben a megváltó Krisztus testét, az oltári szentség kisugárzását is mutatja.
A kupola tetején fekvő Buckó György készítette üveg fénynyílás alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta mintegy égi utasítás az ide belépőnek aki ezáltal egyfajta érzelmi beavatáson esik át. A kapu hétágú fém életfáját Kontúr Balázs ültette vaskeretbe Janovszki Feri lakatosmester udvarában. A kápolna előtti téren álló homokkő oltár a Hosszú hegy tetején ismeretlen körülmények közt született. Ki tudja mikor, milyen célból? A vastag erdő fái közt titkát őrző kőnek mostantól itt lesz feladata.
Szent György vonalon álló kör alakú kápolna ősi forma, több szempontból is Árpád-kori fénytemplomokkal azonos lényegű. A földtől négyszög formából induló oltár, az ég felé emelkedve az egyetemesség körében végződik. Pilisszántói őseink emlékét az oltárba beépített szenteltvíztartó őrzi mely egykor generációkon keresztül a régi ravatalozó tartozéka volt. Rozmaring ágacskát belemártva szentelte meg az elhunytat a részvétét nyilvánító, mielőtt a koporsót lezárták. Ezernyi szántói ősünk lelke van itt jelen ilyenformán. ...
Szőnyi József, kápolna fővédnöke (részletek)
