Korona-Avas szálló, Miskolc
A "Koroná"-hoz címzett uradalmi szálló-vendégfogadó épülete a mai Széchenyi u. 1. sz. alatti egykori "Avas szálló" helyén állt. A napjainkban is meglévő épületet 1894-ben adták át, s néhány nem lényegi átalakítás (egyes részeinek funkcióváltása) után 1987 decemberében zárták be. Neve 1894-1948 között Korona, 1949-1953 között Kossuth, 1953-1987 között Avas Szálló volt. 1990-ben - több mint fél évszázad után - a patinás szálloda ismét visszakerült a város tulajdonába. Az egykori talponálló-falatozó helyén komputer- és komputeralkatrész-üzlet nyílt osztrák érdekeltséggel. A "Piros"-nak is nevezett egykori éjszakai mulató, majd bisztró helyén "Tambur" néven grill étterem nyílt. (Az elnevezés az itt volt 18. századi elődépítményt idézi.) A "Fapados"-nak nevezett étteremből és az udvari kerthelyiségből söröző lett, a sok jeles rendezvénynek helyet adó "Fehérterem" továbbra is reprezentációs összejövetelekre vár. A többször is funkciót változtató "Jereván" volt kávézó, kávéház, többnyire bár, s jelenleg is varietéműsoroknak helyet adó éjszakai szórakozóhely. Az emeleteken elhelyezkedő szobáknak, egységeknek nem volt olyan funkciója, amely mostani témánkhoz kapcsolódna. A földszinti traktusok történetének vázlatos áttekintése azért is fontos, mert itt valahol, valamelyik részen mindig volt biliárdteremmel, kártyázási lehetőségekkel, s a kávéházakra vonatkozó előírásoknak megfelelő szolgáltatásokkal rendelkező kávézó.
Ezen a helyen a legkorábbi szabad korcsma és valószínű fogadó meglétére 1652-ben utal az első adat. 1755-ben az épület a diósgyőri koronauradalom tulajdonába került. 1775-ben, majd 1783-ban is összeírták berendezéseit, de ezek nem olyan részletesek, amelyekből rekonstruálni lehetne egy esetlegesen meglévő kávézót. A leírások azt viszont kihangsúlyozzák, hogy olyan korcsma és fogadó, amely kívülről jól látható cégérrel van ellátva. 1798-ban az épületet Klier Vencel tervei alapján átépítették, majd állagát felmérette, berendezéseit összeírattatta az uradalom 1832-1833-ban. Eszerint az "uradalmi szálló és vendéglő" utcai bejárata (amely a "Piatz-utcá"-nak nevezett utcában van) sárgára és feketére festett széles boltív alatt helyezkedik el. Jobb oldalán az ajtó egyenesen az ivóba nyílik, s innen ajtó vezet a kávéházba. Ide az udvaron keresztül, az udvarra pedig az utcáról egy kétszárnyú kapun át lehet bejutni. A kávézónak használt helyiségből el lehet jutni a konyhába.
1833-ra a korábbi 27 méteres homlokzatú épület 40 méteresre bővült, új ivót, s mellette új kávézóhelyiséget nyitottak. A kávéház berendezését sajnos nem ismerhetjük meg, azt viszont tudhatjuk, hogy a bővítésre, azaz a kávéház felépítésére 1798-1833 között került sor.
Az 1843. évi tűzvész komoly károkat okozott az épületben. Értékelhető adataink csak az 1859. évi felújítást követően vannak. Ez már az az idő, amikor a miskolci polgárság körében elfogadott az egyéni és közösségi, családi és kávéházi kávéfogyasztás.
A Korona épületét 1893-ban lebontották, s Ádler Károly tervei alapján, s az Urschitz-cég kivitelezésében háromnegyed év alatt elkészült a napjainkban is látható építmény. Az új Korona hosszú időn keresztül kétségkívül a város legreprezentatívabb épülete volt, s rendezvényei a közízlést is befolyásoló színfoltjai voltak Miskolcnak. Első bérlője Reidinger Béla volt, aki korábban a Budapest Szállodát bérelte. Ezt követően Bakos Károly 1903-1907 között mondhatta magáénak a Koronát, s így hirdette magát: "Ezen város által épített első rangú szállodámat ajánlom úgy a borsodmegyei, mint Miskolc város m. t. közössége szíves figyelmébe. Étterme és kávéháza számottevő gyűjtőhelye úgy az intelligenciának, mint a polgárságnak ..." 1907-től Böczögő József megjelenésétől aztán új időszak kezdődik nemcsak a Korona, hanem a miskolci vendéglátás egésze történetében is. A Miskolczi Kalauz 1910-ben már ekképpen hirdeti a Koronát: "A legszebb helyen fekszik és első rendű jellegű. A villamos vasút megállóhelye és a kiskocsi állomás. Böczögő J. vendéglős tulajdona, összesen 40 szobája van, saját kávéháza, I—II. oszt. étterme, nyáron külön étterme.Emeleti részén a város legnagyobb tánczterme."
Az 1910-es évek elején, közepén Böczögő számolócéduláin a Korona mellett látjuk a Budapest Szállót, rajta a felirattal: Böczögő Pilseni Étterem. S a pince mellett fontos az a kép, amely az Abbázia kávéház berendezését mutatja. Böczögő az épület folyamatos felújítási munkáit magára vállalva végül is csődbe jutott. A város még a bérlő saját tulajdonát képező belső berendezéseket is elárverezte. 1938. július 18-án a Janits-testvérek személyében új bérlők nyitják meg a Koronát. (Ekkor még nem volt sejthető, hogy pontosan egy évtized múlva, 1948-ban kerül sor az államosításra.)
1950-ben az épület utcafrontját a földszinti részen átalakítják, s ezzel egy időben a belső térkiképzést is. A "Kossuth" az üzemi étkezés egyik fontos főutcái helyévé válik, megszületik az utcai részen a "Népbüfé", megnyílik a "Jereván" kávéház, amely a kávéházjellegen túl azért érdemel figyelmet, mert 1990-ben szintén megnyitották az épületben a "Jereván"-t, amely éjszakai bár, erotikus show-val és varietéműsorral.
Forrás: Dobrossy István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon
Építészetileg: Az épület földszintjén félköríves, míg emeletét egyenes záródású nyílások vannak. A három részre tagolt szálloda a középrizalitból és az oldalhomlokzatokból áll. Míg a rizaliton öt, addig az oldalain négy-négy ablak van. Tehát az épület 4+5+4 tengelyes. A középrizalit földszintjén a harmadik tengely kosáríves nyílása eltér a többitől, ez a szálló főbejárataként funkcionál.
Ma: Az Avas szálló kálváriája egyébként 1997-ben kezdődött, amikor 135 millióért a Multicasa Consulting megvásárolta, vállalva, hogy két éven belül felújítja. A határidőt többször módosították. Bontási és építési munkákat is végeztek - tönkretéve az ingatlant -, végül a beruházó 2010-ben levonult, és azóta úgy áll az épület, ahogy a munkákat éppen félbehagyták. Az ingatlan állaga azóta egyre romlott, már a járókelőkre is veszélyt jelentett a homlokzata. Az önkormányzat annyit tehetett, hogy 2013 októberében a miskolci ingatlankezelőtől megrendelte az életveszélyes állapotot megszüntető munkákat.
Az Avas szállót az eladáskor társasházként jegyezték be, a földszinti Kossuth MOZI albetéte végig az önkormányzat tulajdonában maradt. Ez volt az oka, hogy a város vállalhatta az életveszélyes állapot megszüntetését és elvégezhette a hatóságilag előírt munkákat. Ezek költéségét később azonban behajtotta. Amikor a Multicasa Consulting felszámolás alá került, és értékesítésre hirdették meg, a város a megfelelő vételár kivárásának stratégiáját választotta. Eközben nagyon komoly munka zajlott a háttérben, az épületre vonatkozó minden fellelhető dokumentum évtizedekkel korábbra nyúló felkutatása és elemzése megtörtént.
