Az állatkert főkapuja, Budapest
A városligetnek mondhatni legszebb része az, a mely az állatkertnek mintegy keretét szolgáltatja. A gyönyörű terrász, tágas feljárójával s nyúlánk póznájával, ott hol az Andrássy-ut a liget fái közé torkollik s elönti libériás tarka népével a kigyózó kocsiutat a redőtlen vizű tó mély medenczéje, tarka csónakseregével, kedvesen bukdácsoló hattyúival, melynek sáslepte partjain itt-ott regényes romok s csoportozatok rejtőznek a sűrű lombok közé - méltó környezetet adnak az állatkert díszes bejárójához, melynek elegáns kupolája s szépen tagozott egésze a múlt évi kiállítás óta áll fenn. A bejáró 14,279 frtba került s ahhoz nemcsak a főváros járult a maga részéről dicséretes bőkezűséggel 5500 frttal, de az állatkert ismert önzetlen meczenása, Semsey Andor is 1000 frttal. Mindezek hathatós tényezői annak, hogy Budapest is a külföld nagy városaihoz hasonló díszes állatkertet mondhat immár magáénak.
Forrás:Vasárnapi Ujság, 1886. julius 11.
Már az 1866-os nyitáskor is jelentős képzőművészeti alkotások kaptak helyet az állatkertben, főként épületekhez kötődően, a romantikus stílusban épült csodálatos pavilonok díszítőelemeiként. Az építkezések folyamatosak voltak egészen 1907-ig, amikor az Állat- és Növényhonosító Társaság – az Állatkertet üzemeltető magánvállalkozás – csődbe ment. Amikor az Állatkert 1907-ben a Fővároshoz került, az épületek és az állatállomány egyaránt rossz állapotban volt, ezért elhatározták, hogy nagyszabású koncepció alapján teljesen újjáépítik, s egy a Fővároshoz méltó, új Állat- és Növénykertet hoznak létre. Így az Állatkert átépítésre első lépéseként 1.212.000 aranykoronát biztosítottak, amelyet később 1.788.000 Koronára emeltek fel. Egy nagyszabású újjáépítési terv kidolgozásába kezdtek, mellyel a neves zoológust, Lendl Adolfot bízták meg. Az átépítés idejére bezártak, így az 1912-es újranyitáskor a vendégek már a Neuschloss Kornél tervezte szecessziós főkapun keresztül léphettek az új kertbe. Ez az építmény ma az állatkert egyik szimbóluma, amelynek Zsolnay kerámiával borított cikkelyes álkupoláját Maugsch Gyula műkőből öntött kőelefántjai, és a köztük ülő indiai idomárok tartják. A monumentális, de mégis kecses főkapu boltívét kócsagokat, mediterrán és trópusi növényeket ábrázoló, Róth Miksa műhelyében készült mozaikberakás díszíti, a középső részen körben jegesmedvék, a melléképületek sarkain pedig mandrillok szobroznak.
Az Állatkert 1909 és 1912 között lezajlott nagy átépítésekor a műszaki munkálatokat Neuschloss Kornél műépítész, egyetemi tanár irányította. Mi több, két meghatározó épület, a Főkapu és az Elefántház terveit is ő készítette el, méghozzá díjmentesen, ugyanis máskülönben összeférhetetlenség merült volna fel az ügyben.
Az idő vasfoga természetesen nem kímélte, így az elmúlt években sürgető feladatként jelentkezett a patinás műemlék felújítása. Erre az Európai Unió támogatásával, az Új Széchenyi Terv keretében kerülhetett sor. A munkálatok nyomán nemcsak a Főkapu épületegyüttes műemléki felújítása történt meg, hanem az építmény új tereket, és ezzel együtt új funkciókat is kapott. A Főkapu környékét pedig a műemléki környezethez illeszkedő tetszetős díszburkolattal látták el.
Az épület 2008-ig irodáknak és jegypénztáraknak adott helyet, ám bezárásával és az irodák kiköltöztetésével lehetővé vált műemléki felújítása mellett funkcióváltása és a látogatók előtti megnyitása is. A felújítás során a földszinten cukrászdát és látogatók fogadására alkalmas közösségi teret alakítottak ki, internet eléréssel és információs terminállal. A vendéglátóhely az Állatkert nyitva tartásától függetlenül akár késő estig üzemelhet, hiszen az utcáról önálló bejárattal nyílik. A rekonstrukció nagy eredménye, hogy az épület alatt jelentős méretű pinceszintet alakítottak ki, amely helyet biztosít a látogatói mosdóknak, de a földszinti vendéglátó teret kiszolgáló cukrászműhelyek, öltözők, raktárak is létesültek itt. 2012. december 6-án tartották az újjászületett Főkapu épület hivatalos átadását.
