Uránia Nemzeti Filmszínház, Budapest
Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve "orfeumnak" épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmahl Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb "mór" stílusú épülete.
Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével Alhambra elnevezéssel üzemelt tovább. Később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat.
A XIX. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Tudományos Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára, és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az immár több mint száz éves Uránia filmszínház. Az Uránia neve elválaszthatatlan A táncztól, ez lett a címe ugyanis az első magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zitkovszky Béla. A táncz kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állította össze, a filmen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái különböző táncokat mutatnak be a csárdástól az angol táncig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap.
Az Uránia-beli tudományos-ismeretterjesztő előadások népszerűségét jelzi, hogy Karinthy Frigyes is megörökítette az Így írtok tiben, az írás címe: A bőr, "alcím: tudományos előadás három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel". Sokat idézett mondása e humoreszknek: "Már a régi görögöknél találjuk a bőrt..."
1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tért át, a tudományos előadások délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek.
1930-ban új korszak nyílt az Uránia történetében. Pekár Gyula eladta a mozit a német UFA Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle, s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s a főváros kedvelt mozija lett. A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet. A 425 fős díszterem mellé ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak az Uránia épületében. E termeket később filmtörténetünk két legendás alakjáról, Fábri Zoltán filmrendezőről és a színészóriás Csortos Gyuláról nevezték el.
Sor került a dísztermi páholyok helyreállítására is, ezek azóta az egyetemes és a magyar filmtörténet klasszikus alkotásainak nevét viselik. Így kapott örök helyet az épületben a Hyppolit, A nagy ábránd, az Aranyláz, a Casablanca, a Kék angyal, a Meseautó, a Körhinta és természetesen A táncz – utóbbi a legszebb, a középső díszpáholynak kölcsönzi a nevét.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2006-ban a kiemelkedő műemléki helyreállításért megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját, az Europa Nostra-díjat. Budapest legszebb mozija ma ismét a film és moziszerető közönség otthona, filmfesztiválok, díszbemutatók és más rangos filmszakmai események helyszíne.
Forrás: www.urania-nf.hu
"Rimanóczy Kálmán építőmester 1895 nyarán nyújtotta be a tanácshoz Kerepesi úti építkezésének engedélyezési kérelmét. A négyemeletes bérház és a vele kapcsolatosan kialakított hangverseny- és táncterem terveit Schmahl Henrik műépítész készítette.
A hamburgi születésű Schmahl (1846-1913), a kései historizmus egyéni stílussal rendelkező mestere kőművesből küzdötte fel magát önálló építésszé. Ybl Miklós mellett dolgozott a Fővámház és az Operaház építésénél. Tervezői praxist az 1880-as évek elejétől folytatott. Kezdetben ő is a korszellemnek megfelelő neoreneszánsz modorban tervezett, majd a 90-es évek elejétől fokozatosan kialakította saját, összetéveszthetetlen stílusvilágát, melyet a velencei gótika és a mór díszítőelemek tettek jellegzetessé. Andrássy úti kiemelkedő minőségű bérházai (13, 28, 52, 102) mellett több jelentős bérpalotája áll a Nagykörúton is. Schmahl már az 1880-as években specialistája lett a vasszerkezetet is alkalmazó üzlet-lakóház típusnak. Ilyen jellegű alkotása a Kossuth Lajos utca 9., melyet a Rákóczi út 7. és 21. (Uránia), valamint az elpusztult Deutsch-üzletház (József Attila u. 22. helyén) követett. Kései főműve a Párisi udvar néven ismert Belvárosi Takarékpénztár épülete, ahol kedvenc mór stílusjegyei már szecessziós hangszerelést kaptak. A fentiek mindegyikének korábbi tervváltozatain nyomon követhető az építész stílusfordulata: a velencei-mór elemek megjelenése és térhódítása."
"A zártsorú beépítésben álló négyemeletes, historizáló stílusú épület eredetileg lakóháznak készült, jelenleg alsó két szintjén mozi található. […] Az 5 tengelyes, 1-3-1 ritmusú főhomlokzat a quattrocento végi velencei palazzók áttört, légies, erőteljes fény-árnyékhatásra épülő homlokzat- kiképzését követi, de az architekturális tagozatok díszítése mór jellegű."
"A belső funkcionálisan két részre különül el. A mozi az első két szinten kívül a gépház kialakítása miatt részben a második emeletre is felnyúlik. Belsőjében a keleti jelleg a mindent elborító ornamentális díszítésnek, aranyozásnak, a sötét és misztikus fényviszonyoknak köszönhetően erőteljesebben érvényesül. A Színház- és Filmművészeti Egyetem a második emelettől felfelé az egykori bérházrészt használja."
"A szerkezeti és a dekoratív elemek többségének kialakítása illuzionisztikus: semmi sem az, aminek látszik, szinte minden festett gipszből készült: a "famennyezetek", a konzolok, a pillérek borítása. A falak ornamentális kifestése is megtévesztő, tapéta hatását kelti."
"A rendkívül sokszínű budapesti historizmusban is külön hely illeti meg Schmahl műveit. E jeles művész olasz és német reneszánsz stílusú munkái az átlag fölötti érdekes, igényes alkotások, későbbi egyéni modorú épületei jellegzetesek, összetéveszthetetlenek, csak rá jellemzőek. Munkásságának külön is említendő értéke a századvégi igények indukálta vegyes funkciójú épületek sora. […]
Az Uránia is kettős funkciójú épület: a szórakoztatásra szánt helyiségek mellett az utcai front három emeletén lakásokat építettek. A hasonló rendeltetésű építmények között – sem a színházaknál, sem a mulatóknál – nem ismerünk hasonló együttest. Az Uránia egyedülálló épülettípusa és – a változó időhöz igazított – mindmáig őrzött eredeti funkciója miatt is kulturális örökségünk megbecsülésre méltó darabja."
Forrás: Részletek Bor Ferenc és Fehérvári Zoltán tanulmányából "Uránia Magyar Tudományos Színház – Uránia Mozi"
A Kerepesi-út palotasorában ízléses külsejével és nemes arányaival díszes helyet foglal el az Uránia-színház gyönyörű mór-stílű épülete.
Belépve a színház tágas előcsarnokába, kényelmes ruhatár áll a közönség rendelkezésére. Maga a színház nézőtere, a mór stílű dekoratív berendezés remeke, a főváros látványosságai közt különösen számottevő alkotás. 576 ülőhely van a színházban; a földszinten 18 páholy, 306 ülőhely; a karzaton 18 páholy és 94 ülőhely. A színház igazgatósága ugyanis arra törekedett, hogy kényelmes székelrendezéssel is megszereztesse a színházat a közönséggel. A vetítő készülék a nézőtér hátterében van elhelyezve. E készülék felülmulja az összes eddigi Uránia-színházak hasonló gépeit, a képek tisztaságában és erejében, melyeket vetít.
Maga a színház tökéletesen át van alakítva, felszerelve a legújabb optikai műszerekkel, az Uránia-színház czéljai szerint. Így első sorban régi alakjához képest nemcsak magasabb, hanem mélyebb is lett és a modern dekoráczió s művészet minden apparátusával fel van ruházva. 1500 villanyos lámpa világítja meg a pazarul aranyozott nézőteret s veti sugarait a szép előfüggönyre, melyen két mithologiai alak látható, az egyik Pallas Athenae, a másik Helios, a tudomány világosságának a jelképe.
A színpadon négyszínű villanyos fény sugárzik. Fehér, vörös, kék és sárga fény harmóniája ömlik a dekorácziókra s a képek tonusa is aszerint változhatik. A színpadi regulátorból gazdag fényeffektusok csalhatók ki, azonkívül mozgófénykép-készülék és mikroskop-vetítőgép 120 amperes ívlámpákkal áll a gépmester rendelkezésére.
S mindez, lenn a nézőtér alatt, ezernyi sodronyhálózattal egybekuszálva, valóságos géplabyrinthus ez a színház pinczéjében.
A színházi előadások gyakorlatára vonatkozólag megjegyezzük a következőket: Rendesen egy rövid, húsz-harmincz perczig tartó előadással kezdődik az este, egy tudományos csevegéssel, olyannal, mely esetleg, bár nem kivétel nélkül, az Uránia nagy látványos előadásaival összefüggésben van, például mindjárt a megnyitó kísérleti előadás: A MIKOR A LEVEGŐ FOLYÓSSÁ LESZ. Ezt dr. Klupathy Jenő tartja és a nagy hidegről és a levegő cseppfolyósításáról szól. Utána egy hosszabb látványos előadás kezdődik mely azt a küzdelmet fogja bemutatni, melyet az emberiség folytat az északi pólusért. Mialatt a nagy dekorácziók felvonulnak a néző közönség előtt s a szöveg magyarázó szavai szemük láttára ígyen valóra váltak, a legbámulatosabb fényhatások váltják fel egymást a színpadon. Az átmenetek alatt szebbnél-szebb skioptikon-képek (Vetített képek. A skioptikon a diavetítő korabeli megnevezése. (A szerk.)) tárulnak a néző elé s a képek azután szeme láttára űzik, hajtják egymást.
Az URÁNIA színház olcsó helyárakkal, igen magas színvonalú előadásokkal akarja a közönséget ebben a nemes, tudományos és élvezetes szórakozásban részesíteni. A legjelesebb magyar tudósok szövetkeztek, hogy részben nagy előadásokat, részben a tanuló ifjúság számára délutáni előadásokat, azonban főkép gyakran változó rövid előadásokat tartsanak, melyeket az igazgatóság pazar fényekkel állít ki. Gondoskodni fog az igazgatóság arról is, hogy a munkások és iparosok vasárnaponkint foglalkozásukhoz és helyzetükhöz mért előadásokat lássanak.
Forrás: Részlet: Uránia Magyar Tudományos Színház Közlönye, Budapest, 1(1899):1:3-13.