Vasváry-ház, Pécs
A legkorábbi adat a házról 1840-ből való, amikor Vasváry édesapja a kétszintes házat megvásárolta. A historizáló, részben neoreneszánsz hatású, koraeklektikus épületnek az 1870-es években kialakított szolid homlokzatát 1883-1884-ben különös gazdagságban díszítették fel Zsolnay kerámiával. A homlokzat ballusztrádos párkányára elhelyezték a kerámiából készült „Vasváry - Ház” feliratot és felette a családi címert a két allegorikus nőalakkal. A zárópárkány alatt, az ablakok felső falmezőjében rozetták, növényi díszek, az ablakok alatt oroszlánfejek láthatók. Zsolnay kerámiából készültek 1893-ban a két szélső ablak között lévő nagyméretű, domborműves fali-táblaképek is, amelyek napjainkig eredeti helyükön maradtak. A baloldali kerámiakép a „Művészet és az Ipar”, a jobboldali a „Kereskedelem és Forgalom” címet viseli és ezek eszmei tartalmának, illetve valós eszközeinek motívumait ábrázolja. Az épületbelső falait és mennyezetét allegorikus, figurális és növényi ábrázolások díszítették, amelyeknek az évek során megsérült, vagy elfedett részleteit az 1992-ben végzett restaurálások és kutatások hozták felszínre és mentették meg. Tervezőjük a gyár művészeti vezetője, Sikorski Tádé volt. 1880 köröl átépítették Ivánkovits István és Szánthó Antal építészek tervei alapján. Ennek során került a főhomlokzat párkányára 1883-ban a Vasváry-ház felirat, a ház hátsó udvarának homlokzati részére pedig Vasváry-udvar. A lépcsőház falán két Mücke Ferenc József festmény található.
A lakás szalon része neoreneszánsz stílusú, intarziás parkettával, festett mennyezettel, bronz csillárral, egy Bösendorfer zongorával, festményekkel és egy 17. századi nemesi oklevéllel. A család ezeket a relikviákat 1988-ban a városi tanácsnak adományozta. Az egyik kisszalonban Péchy Blanka színésznő, diplomata és nyelvművelő és a Janus Pannonius Társaság, illetve a helyi sajtó és a színházi élet relikviái kaptak helyet. A másik kisszalon egyik részében a zenei élet, illetve az egyesületek (Pécsi Dalárda, Pécsi Daloskoszorú, Polgári Daloskör, Gutenberg Daloskör, illetve a Pécsi Ünnepi Játékok, a Mecsek Egyesület) emlékei és a 19–20. századi pécsi fényképészek alkotásai láthatók.
