Alsóvárosi Szent József templom, Nagykanizsa
A ferencesrend 1410-ben telepedett le Nagykanizsán. A várban lévő ősi templomnak a védőszentje Szent Péter volt. Ezt a várat mocsár vette körül, ezért nem tudták a törökök sokáig bevenni, míg végre 1600-ban elfoglalták. A vár 90 évig volt a törökök birtokában. A vár elfoglalása után a törökök elűzték a ferenceseket és templomukat muzulmán imaházzá alakították. Mivel a jezsuiták értettek a gyógyításhoz, a törökök szerették őket, letelepedésüket megengedték és a várban kápolnát építhettek Nagyboldogasszony tiszteletére. A vár visszafoglalása után Berge György, a vár parancsnoka megfelelő helyet adott a ferenceseknek, akik újra megtelepedtek Nagykanizsán és kolostort, templomot építettek a vár köveiből. Lipót császár ugyanis leromboltatta Kanizsa várát s benne a jezsuita kápolnát is, mivel a vár a kurucok vára volt. Az új ferences templomot - Berge György kívánsága szerint - Szent József tiszteletére építették. 1714-ben a templom már istentiszteletek végzésére alkalmas, építését azonban csak 1816-ban fejezték be egészen.
Az Alsóvárosi templom, hivatalos nevén Szent József Plébániatemplom, a város legértékesebb műemléke. 1702-14 között épült a lerombolt vár tégláiból, köveiből a ferencesrendi szerzetesek számára. A templom főhajós és egy mellékhajós rendszerű. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek láthatóak, mellékhajójában díszes mellékoltárok találhatóak. A főbejárat mellett elhelyezett szenteltvíztartót egykori török sírkőből faragták. A főoltárképet Gaspar Franz Sambach festette 1770 körül. A szószéknek a város kegyura, gróf Batthyány Lajos volt a megrendelője. A városi testületek és polgárok által készíttetett oltárképek és faragványok a ferences ikonográfiát követik, valószínűleg a rendi műhely munkái. A legnagyobb értékűek a barokk faszobrok, továbbá megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények is.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes ferences kolostor. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, amihez egy L alakú szárny kapcsolódik. Tágas ebédlőjének mennyezeti freskói tönkrementek, szép intarziás ajtaját ma a múzeum őrzi. A kolostor később a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumnak, majd a Városi Könyvtárnak adott otthont. Az épület ma ismét a ferencesek tulajdonában van.
