Angyalföldi református templom
A két világháború közötti idôszakban 29 templom vagy imaház épült fel a mai Budapest területén. A református hívek lélekszáma jelentôsen megnôtt, mivel a trianoni békeszerzôdés következtében Magyarországtól elválasztott területekről nagyon sok református hívô érkezett az akkori fôvárosba és elővárosaiba.
Az Angyalföldi Missziói Egyházrész munkájának megindulásakor célként fogalmazódott meg a templom, parókia és egy tanoncotthon létesítésének a terve.
Az első templomépítési bizottság 1926. június 3-án alakult meg, amely meghatározta az építési sorrend programját. E szerint elsőként a parókia építésére kerülne sor, ezt követően a templomot, majd a tanoncotthont építenék fel. Ennek a bizottságnak több neves tagja közül megemlítendő Kandó Kálmán világhírű gépészmérnök.
Az építkezés kezdőtőkéjét, a Budapest városvezetése által 1927. március 3-án jóváhagyott 72.000 pengő összegű segély biztosította. Az 1927. május 8-án kiírt pályázat alapján Padányi Gulyás Jenő és Gothard Zsigmond építészmérnökök tervezhették meg a felépítésre váró épületeket.
A Frangepán utcában a templom és a parókia építkezése 1927. november 20-án az alapkő letételével kezdődött meg. 1928. májusában felépült a mai napig álló parókia. 1930. őszére a templom is tető alá került. Szabó Imre esperes az 1932. október 19-én tartott egyházmegyei közgyűlésen a következő szavakkal jellemezte az aktuális helyzetet: "Angyalföld. Tipikus munkásgyülekezet. Temploma tető alatt, vakolatlan puszta ablakrésein át fütyül a szél, de tornyában a harang már szól. A puszta falak szemrehányóan néznek be ránk a város széléből, s a sűrű egymásután emelkedő három új kegyúri templom között mezítelenül meghúzódva kérdi: hát engem ki fog és mikor felöltöztetni?"
A templom felépítésének befejezése a világgazdasági válság elmúltával, 1933-ban vált újra lehetségessé Szabó Imrének, a Budapesti Református Egyházmegye esperesének segítségével.
A felépített templom bejáratát kerek alaprajzú harangtorony adja, a téglalap alaprajzú belső tér két rövidebb oldalán egy-egy karzat épült. A maihoz viszonyítva a harangtorony csúcsa magasabb és karcsúbb volt. A bejárat felőli karzat alatt két vörös márványból faragott, az építkezésnek emléket állító tábla található. A szószék és az úrasztala – Gál Lajos lelkipásztor adománya –, a bejárattal szemközti karzat elé került.
Az templom felszentelését 1933. december 10-én megtartott ünnepi istentisztelet keretében Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke végezte. A kor szokásainak megfelelően a templom nevet kapott: Feltámadás temploma.
Forrás: www.frangepan.hu
