Hősök Emléktemploma, Vác

Vallás, Mohai Zsuzsanna, Boczkó Ákos

Történelmi háttér
1945-től 1983-ig (40 év alatt) 18 református templom épült az országban, míg 1990 és 2000 között 48. Ez utóbbiakból 23 épült a leginkább reformátusnak mondott Alföldön, 18 pedig a Dunántúlon. Nagy gyülekezetek néptelenedtek el és újak keletkeztek, amelynek több oka is volt. Egyrészt faluról városba vándorolt a munkaerő – vele az egyháztagok is – és lakótelepi gyülekezetek alakultak. Más templomok a meglévő imaház helyén vagy ahelyett épültek, mert az előző épület kicsinek bizonyult. Harmadszor a városok eredeti lakosságának vallási aránya megváltozott a bevándorlások és lakosságcserék miatt, és a településre beköltözött reformátusok önálló templomot kívántak építeni. Ez utóbbihoz tartoznak a Budapest vonzáskörzetébe tartozó gyülekezetek: míg Budapesten 1990 után 1 templom épült, addig a főváros környékén 14.* Furcsa módon a Váci Református Missziói Egyházközség templomépítési igénye egyszerre mindhárom okra visszavezethető."Egyszerre és sok templom épült, de hosszú szünet után kortárs szinten kell végiggondolni a feladatot." - írta könyvében Lőrincz Zoltán teológus, művészettörténész 2000-ben.**
A magyar szakirodalom 1885-ben Schulek Frigyes tanulmányával kezdődően foglakozik először a református templomépítészettel, majd Pecz Samu műegyetemi tanár követte őt, aki szintén a centrális térformát tartotta követendőnek, és különálló tornyot javasolt. A modern építészet szempontjából jelentős lépés volt Csikesz Sándor tanulmánya (1934)A református templom minden porcikájával mondjon igazat. A fa ne hazudja magát vasnak, a malter ne akarja a kő és faragott márvány illúzióját kelteni, a gipsz, stukkó, rabic s megannyi potemkin építészeti fogás számára tilos legyen az Isten háza.Ravasz László püspök ma is nagy jelentőséggel bíró Magyar református templomok (1942) című kötetében írta:Istentiszteletünk evangéliumi tisztaságából következik, hogy templomaink fala fehér, semmiféle kép vagy ábrázolás benne nincs, festménynek, szobornak nyoma sem található benne. Végül megemlíthetjük Horváth Barna 1971-ben megjelent munkáját, amelyben így summázta véleményét: Olyan építészeti és belső térelrendezést kell találni, mely kifejezi a hirdetett igéből megértett bibliai üzeneteket. Ebben nagy segítségünkre lehet a modern építészet és művészet egyszerűségre, célszerűségre és őszinteségre törekvése.**

A hely és a forma
Az építési telek a Vác városát Észak-Déli irányban kettészelő főút mellett fekszik. A forgalom, a közlekedés zaja, pora ennek megfelelően igen nagy. A telepítési koncepció első pillére tehát, hogy a gyülekező díszteret, főbejáratot a csendes Görgey utcáról lehessen megközelíteni.
A második alappillért az építési hely amorf alakja, annak minél célszerűbb kihasználása, a két telekoldali, enyhén kanyarodó utcavonal mentén a közlekedési rálátás - kilátás biztosítása, ugyanakkor egy örök érvényű épületforma keresése képezte. Ez vezetett az íves oldalfalú, imára összekulcsolt kezeket absztrakt módon imitáló épülettömeg megtalálásához. A tömeg hossztengelyét a telek hossztengelye jelölte ki, főbejárata az aszimmetrikusan összekapcsolódó ujjaknak köszönhetően kissé elfordul a zajos körúttól, és a hangsúlyos kapuzat a Görgey utca felől, a terepsíkból 50 cm-re kiemelt teresedésről nyílik. A hossztengely mentén, tölcsérszerű előtér vezet a templomhajóba, amelynek gyújtópontjában áll az úrasztala. A hossztengely másik vége - axisa mentén az összekulcsolt kéz kisujja alatt nyílik a hajóból a kijárat az urnakertbe.
A harmadik alappillér a templomhajó minél inkább centrális, nem nyújtott térként való megformálása volt. Törekedtünk arra, hogy a templomtér közel négyzetes arányú legyen, mégis hátulról tölthető maradjon. A szerkezet aszimmetrikus szerkesztése megint segített abban, hogy a padsorokat finoman a szószék irányába, azaz a hossztengelyre ráforgassuk a jobb rálátás érdekében. Mivel a tér nem hosszúkás, a leghátsó padsorokban ülők is az úrasztala körül ülő nagy család részének érezhetik magukat az istentisztelet alatt.
A negyedik alappillér a puritán, őszinte belső tér megvalósítása volt modern építészeti eszközökkel, és a fény építőelemként való használata. Ezt az ujjak összefonódásával, a boltozatszerűen összetámaszkodó hófehér szerkezet kialakításával értük el. A fény az összekulcsolt ujjak közötti réseken szökik a hajóba, megvilágítva a hívők zsoltáros könyveit. Az indirekt világítás az utcai forgalom zaját is kirekeszti, káprázatmentes, és független attól, melyik irányból süt a nap. Az aszimmetrikus szerkesztés fűszere lett a karzat cikkelye, amely szabályosan ráfordul a szószékre. Lépcsőzetesen emelkedő födémszerkezetével a hátsó padsorból is megfelelő lelátást biztosít.
Az ötödik pillért a kifejezett építtetői kérésre tervezett csoportszoba képezte, amely alkalmas gyermek-istentisztelet, bibliaóra, zenehallgatás, énekkari próba, szeretetvendégség, ifjúsági óra megtartására. A multifunkcionális templom nem új találmány, sorra épülnek ilyenek más felekezeteknél is. A 21. század elvilágiasodott emberét könnyebben be tudjuk hozni a templomba, ha a gyülekezet az igehirdetés mellett a mindennapi gondokban is segítséget tud nyújtani, például a kisgyermekes szülőnek helyet biztosít a gyermek megőrzésére. Két ilyen helyiséget is sikerült kialakítani a karzati szinten, ezáltal a gyerekcsoportokat kor szerinti bontásban tudjuk elhelyezni, s a főhajóban zajló istentisztelet zavarása nélkül használhatják ezeket a termeket.
A hatodik alappillért az urnatemető tervezése jelentette. A templom háta mögött kialakuló kertrész csak megtűrt, mostoha terület, ha nem használjuk ki előnyösen. Azonban ha a telekhatárra az íves templomfal meghosszabbításaként falat építünk, olyan átrium-udvar jön létre, amely a templomtérből is élvezhető. Így jött létre azurnakert. Szerkesztett középpontjában áll egy árnyat adó hársfa, amelyet a kivágásra ítélt hársfa inspirált. A kert - helyzetéből adódóan - bensőséges, a forgalom elől elzárt helyen fekszik, ugyanakkor a Görgey utca felől – a templom nyitva tartásától függetlenül is – látogatható.
Az Emléktemplom hetedik alappillére a katonai hősök emléktábláinak publikus, koszorúzható, mégis a templomhoz szorosan kapcsolódó elhelyezése. A templom kicsi alapterülete, és korlátozott nyitva tartása miatt célszerűnek látszik az emléktáblák kültéri elhelyezése úgy, hogy az évek során a számuk bővíthető legyen. Így született meg a Hősök Emlékkertje. Mivel a telek meghatározott, 60% alapterületi része közpark, ennek kellemetlenül összeszűkülő formájából szeretnénk erényt kovácsolni: olyan íves kertépítészeti cikkelyekre osztjuk a parkfelületet, amelyek széles bejárata szintén a Görgey utca felől közelíthető meg, a négysávos út felé pedig összeszűkülnek. A mindössze 60-70 cm magas földhullámok a Csányi körút mentén egy közös hullámban egyesülnek, amely a templomépület íves falát követve, annak por- és freccsenő hólé elleni védő földtámfalává is válik egyben, alacsony cserjesávval beültetve. A földhullámok templom felőli oldalába kerülnek elszórtan a mészkő emléktömbök, közöttük virágzó alacsony cserjékkel. Ezáltal a fákkal beültetett parkban, mint árnyékos ligetben lesznek látogathatóak az emlékek.
Nyolcadik pillér: harangtornyos templomot szeretne az egyházközség. A különálló campanilét a templom önmagában is erős tömegformája inspirálta, amellyel összeépítve elképzelhetetlen. A hófehér tornyot csupán a felfelé haladva egyre nagyobb résekkel perforált, csipkeszerű falszerkezet díszíti.
Kilencedik pillér:a templom külső burkolata tükrözze a belső tisztaságot, a hagyományőrző fehér falakat, mégis legyen ellenálló és kevés karbantartást igényeljen. Ez elvárás minden beépített szerkezettől. Legyen gazdaságosan építhető, fenntartható és épületgépészetileg is korszerű, energiatakarékos.
A tizedik pillér volt a közlekedés, a parkolók elhelyezése. A Kert utcai közúti kicsatlakozásról a város azért tudott lemondani még a telekalakítás folyamán, mert az íves Csányi körúti oldal miatt beláthatatlan kanyarban fekszik, így rendkívül balesetveszélyes. A Görgey utca jelenlegi szélességét 1,50 m-rel megszélesítve kényelmesebbé válik az autók ráfordulása a parkolóállásokra, ahol pedig autós közlekedés nem zajlik, 1,50 m széles járdasáv létesül a templom megközelítésére.

Tíz alapvetés végiggondolása vezetett bennünket – ez formálta meg az imádkozó kezeket. Imádkozó kezünk tíz ujját.

Forrás: Mohai Zsuzsanna

Jegyzetek
* Tenke Sándor, az Orsz. Ref. Gyűjteményi Tanács elnöke nyomán
** Lőrincz Zoltán: „Ne hagyjátok a templomot…” Kálvin Kiadó, 2000.