Budavári evangélikus templom, Budapest
A budavári evangélikus templom hányatott sorsa szinte az egész ország sorsát tükrözi. A várbeli evangélikus egyház történetéhez két templom építése tartozik. Az első Mária Dorottyának, József Nádor feleségének köszönhető s a Dísz téren épült fel, 1846-ban. A telekre azonban a '90-es években a Honvédelmi Minisztériumnak lett szüksége, ezért csereszerződést kötött az egyházzal s helyette a Bécsi-kapu téren biztosított helyet új templom, paplak és iskola építésére. Az új templomot Kallina Mór, több jelentős középület építésze tervezte, s 1895-ben avatta fel Sárkány Sámuel püspök. Az egyháznak csak a berendezésről kellett gondoskodnia.
Ötven éves volt a templom, amikor Budapest ostromában földig omlott az iskola és a parókia. Lelkészek, vallástanárok és az egyházfi családjával a belövések áldozatai lettek. A templomot érő bomba az oltártér előtt robbant. Semmivé lett az oltár, beszakadt az apszis mennyezete, az oldalkarzatok leszakadtak a szószékkel együtt, a padok szétroncsolódtak, az oltárkép és az orgona megsemmisült. A torony falazata és tetőzete is semmivé lett - csak a toronykereszt fénylett a csúcson szinte sértetlenül.
Az újjáépítésre 3 évet kellett várni. Friedrich Lóránt és ifj. Bretz Gyula tervei alapján készült el. 1948 virágvasárnapján szentelte fel az újjávarázsolt hajlékot Ordass Lajos püspök. Külsőleg csaknem teljesen visszaállították az eredeti neobarokk jelleget, a belső teret azonban jelentősen egyszerűsítették. Az oltár mögött ma magasan kiemelkedő, hatalmas, barnára pácolt fakereszt áll, mögötte rejtett világítással. Az építés százéves jubileumára, a pusztulás 50 éves évfordulójára, 1995-ben készült el Schneller Vilmos színes, a felkelő nap sugaraira emlékeztető mozaik üvegablaka. A több renoválást, átalakítást megélt templom belső tere 1996-ban tojáshéj színű, a régi neobarokk ablakmélyedések fehérek lettek s ezzel a szép régi ívek jelentősen kiemelkedtek. A nagy fakereszt elé Németh Kálmán asztalt ácsolt, lapjába az úrvacsorai szerzési igéket véste, lábazata stilizált magyar parasztasztal. A vörös-márvány keresztelő medence fölött két réz gyertyatartó a stockholmi finn evangélikus gyülekezet adománya.
A templom oldalán bronztábla örökíti meg Sztehlo Gábor evangélikus lelkész emlékét, ki a II. világháború idején mintegy kétezer üldözött gyermeket mentett meg, s kinek tiszteletére a jeruzsálemi Igazak Ligetében 1984-ben olajfát ültettek. Emlékét őrzi egyik mentett tanítványa Rác András mozaikművész ajándéka is: az előtérben, a bejárati üvegajtó fölötti mozaik embléma az alfa és omega jelei között leszálló galambot ábrázolja "Pax" felírással.
